Miért nem akar gyereket?
6 éves kapcsolatban most fogalmazódott meg bennem először, szinte villámcsapás szerűen "gyereket akarok".
szóba is kerül a párommal és habár nem volt elutasító teljesen, azt mondta várjunk még pár évet.
most ez a pár év, nekem évtizedeknek tűnik. úgy érzem nem tudok várni. a másik meg: egyszerűen úgy érzem a nőiességemtől foszt meg ezzel a válasszal. meg akaratlanul is arra gondolok, hogy nem biztos a kapcsolatunkban.
ahhoz kérném a segítségeteket, hogy lehet ezt lelkileg feldolgozni. lehet, hogy apróságnak tűnik, de nekem most nehéz ezt átélni. (a hirtelen ráeszmélést és az elutasítást. ő miért nem érzi azt amit én?)
Szia!
Nálunk is ugyanez volt a helyzet. Mindig volt valami kifogás, hogy most miért is ne legyen. Igaz én munka mellett még főiskolára is jártam, így azt én sem akartam, hogy a suli mellett jöjjön a baba. Megbeszéltük, hogy ahogy lediplomázom, nem várunk tovább! Így még Ő is kapott "haladékot". :-)
Szerintem ne erőltesd, még akkor se, hogyha neked ez most nagyon fontos. A pasik sokszor azért nem akarnak mert féltik a szabadságukat. Féltik a megszokott életüket és nem tudják elképzelni, hogy milyen lenne egy gyerekkel.
Az én kicsi fiam most lesz három hónapos, és mind a ketten imádjuk őt. Sőt a férjem már a második babát emlegeti! :-)
25, 25
rendezett anyagi háttérrel, lakással. leendő nagyszülőkkel, akik tudnak segíteni. már nem tanulunk. szóval a körülmények adottak. de valószínűleg az van, hogy jobb állást akar, jobb fizetést.szóval nem biztos magában. meg "élni akar". csak ennél meg ott a "csapda", hogy most úgy gondolja, hogy fiatalok vagyunk (és tényleg így van), aztán 30 fölött meg nem akarom, hogy azt kelljen mondanom, ha akkor nem jön össze a baba, hogy miért nem próbáltuk előbb?...
tudom, hogy benne milyen gondolatok vannak, de ugyanakkor más szempontból én úgy érzem: itt az ideje
meg félek: mi van ha el telik az a pár év és még akkor is azt mondja, hogy várjunk még pár évet?
Hát ez nagyon nehéz helyzet. :( Valahogy mégis szóba kéne hoznod, hogy te már nagyon szeretnél babót. Bennem ez tavaly ilyenkor fogalmazódott meg. Áprilisig nem mertem felhozni páromnál aztán abbahagytam a gyógyszert. Megbeszéltük, hogy esküvő után már próbálkozunk (idén tavasszal lesz). Annyira örültem neki.
De mi elég nehéz helyzetben vagyunk, mert nincs munkám. De ettől függetlenül be fogom vállalni a babót, mert már nem bírom. Sajnos már fél éve keresek munkát mindhiába... Úgy hogy én nem várok tovább.
Nekünk most van úton az 1. gyerekünk, mindketten 33. évesek vagyunk, és abszolút nem érezzük, hogy el lennénk késve.
Mostanra értünk meg teljesen a szülői szerepre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!