A gyermek iránti vágy tényleg a fejben dől el?
Sűrűn hallom, hogy mennyit számít, hogy valóban akar-e már gyermeket a nő (nem a férfi!)vagy sem.
De akkor mi a helyzet azokkal, akik esetleg évek óta vágynak gyermekre, és tényleg akarnák a dolgot, mégsem jön össze? Vagy fejben eldöntötték: anyává kívánnak válni, mégis esetleg testi akadályai vannak a gyermekáldásnak? Nyilatkozzatok, anyukák, leendő kismamák, gyermekre vágyó nők és gyermekre (még vagy már)nem vágyó nők :)
Én úgy szoktam elmagyarázni az érztést, hogy példának hozom fel a tinikort. Mind a kettő hormonális. Tinikorban hirtelen ellepnek a hormonok-sokszor tudod, mit kéne tenned, hogy az nem jó, mégis megteszed, sokan nem tudnak uralkodni a hatalmas hormonbombán. A gyermek iránti vágy is hasonló. Hirtelen elönt az érzés: neked kell egy gyerek. És ez így van jól:D Az érzés először "halványan" tör rád, majd egyre erősebb. De ekkor már azért kicsit jobban tudod kezelni az érzéseidet, mint tizenévesen, így a logikát, az agyadat is tudod használni. Tudod, hogy először meg kell teremteni a hátteret. Vannak sajnos emberek, akik belevágnak rögtön és rosszul sül el a dolog, mert nem lettek megteremtve a megfelelő feltételek, mert túlságosan elvakították az érzései, de szerencsére olyan emberek is vannak, akik egyszerre tudnak hallgatni a szívükre és az eszükre is.
Nem fejben dől el, nem úgy megy, hogy 25 évesen tudod, hogy itt az ideje szülni és eldöntöd, hogy szülsz egyet. Ha nincs meg az érzés, akkor a gondoloat se jön el. Kis százalékban előfordulnak olyan emberek, akiknél soha nem jön el ez az érzés, a legjobb, ha ők tényleg nem is vállalnak gyereket. Mert csak kín lenne a számukra-meg persze a gyereknek is. De vannak, akiknél pl becsúszott, nem akarta, és terhesség, vagy szülés után beindul az érzés-pontosan a hormonális változások miatt. Ugyanis terhesség alatt egy nő hatalmas hormonális változásokon megy keresztül, ami jól van kitalálva, mert ez készít fel minket arra, hogy anyatigrissé válljunk-a gyerekért mindent! Egy olyan erős kapocs, ami máshoz nem hasonlítható, a legerősebb kapocs két ember között-anya és gyermeke közötti kapocs.
Ne is mondd! Ezen az oldalon az okosok szerint kétféle ember nem esik teherbe, akik nem akarják igazán és akik rágörcsölnek. A többiek pedig "jól" akarják. Őket érdemes megkérdezni, hogyan is kell ezt.
Túl sokat képzelünk a fejünkről. :) A háborúban megerőszakolt nőket szoktam emlegetni, akik bizonyára nagyon vágytak gyermekre. Egyem meg, nem voltak kevesen. :(
"Tudod, hogy először meg kell teremteni a hátteret. Vannak sajnos emberek, akik belevágnak rögtön és rosszul sül el a dolog, mert nem lettek megteremtve a megfelelő feltételek"
Több olyan ismerősöm is van, akinek teljesen jó az anyagi hátterük a gyermekvállaláshoz, mégis vagy elváltak, vagy ha nem voltak férjnél, tönkrement a párkapcsolatuk élettársukkal. Itt józanul végig volt gondolva minden, a gyerekeknek semmiben nem szenvedtek hiányt, nem voltak nemhogy napi, de úgy egyáltalán anyagi gondjaik, mégsem maradt meg sokáig az idill, sőt, volt, ahol már a gyermek megszületése előtt rezgett a léc!
A gyerekre mindent rá lehet kenni, már akkor, amikor még nincs is. Pl. anyagi helyzet. Később rá lehet kenni, hogy nem válok el az uramtól, aki csal, ver stb. a gyerekek miatt. Nem cserélem le az utált munkahelyemet a gyerekek miatt. Nem költözöm másik városba pedig herótom van a gyerekek miatt.
A lóf..t a gyerekek miatt!! Mert nyúl, azé'!
Egyetértek...sok minden rá van kenve sokszor a gyerekre.
De az eredeti kérdésre visszatérve: barátnőm arról panaszkodott, hogy sokgyerekes rokona azt kérdezi tőle: miért nem szültél már? (barátnőm idősebb a sokgyerekesnél). És az a szerencsétlen barátnőm akarna már szülni, de nem tud teherbe esni, a másik meg egymás után gyártja a gyerekeket..
Arról nem is beszélve, hogy sokszor nem is kérdez senki semmit, csak az arcuk árulkodik, szinte üvöltve kérdezi: öreg vagy már, mire vársz még?
Szóval én komolyan nagyon sajnálom (és nem lesajnálom, mert ég és föld a különbség!) azt, aki szeretne gyermeket és nem jön össze neki.
Én is sajnálom, de nem értem, miért ne lehetne megkérdezni és miért ne lehetne erre válaszolni.
A sokgyerekes most azt gondolja, hogy a barátnőd egy karrierista p.a. Amivel semmi gond. De ha nem akarja, hogy azt gondolják, hogy nem akar, akkor talán mondjon igazat. Nincs ebben semmi szégyellni való sőt! A sógorom 6 év utá elköszönt a nőjétől, mert a hölgy nem szeretne gyereket. 42 éves, idézem "még nem éltem ki magam". khmm. Hááát ha ennyi idő alatt nem sikerült. szal itt valóban nem akart.
Ja és van egy mérsékelten cuki, eladó sógorom, 40 éves. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!