Félelem a terhességtől? Más is volt így?

Tervezgetni persze hogy más, mint élesben. Szerintem nincs olyan nő, akinek ne lennének félelmei - bármennyire örömmel várt gyerekről legyen szó - hogy minden jól alakul-e (egészségileg, lelkileg, anyagilag) és egyáltalán hogy meg tud-e felelni egy új, ismeretlen helyzetben, amikor már nem csak önmagáért felelős és visszaút sincs, minden megváltozik.

Na erre a sok izgulnivalóra jön rá nálad még a párkapcsolati bizonytalanság.

Szia!

Én is így voltam vele,de mi akkor már 4 éve együtt éltünk és a párom 2 éve már nagyon szeretett volna babát,miattam vártunk.

2. hónapban jött össze,először én is "megsirattam" amikor nem sikerült,aztán meg azért sírtam,mert pánikba estem,hogy sikerült.Nem lehet ezen eligazodni,nyugi :-)

Pedig nekem akkor már tuti orvosom is volt,semmin nem kellett volna aggódni és mégis.

Ehhez képest az első uh után már megnyugodtam,azóta sem idegeskedek,hogy most mikor hol és hol mozog stb; szóval elmúlt egyik pillanatról a másikra.

Most 38 hetes vagyok,nagyon várjuk már a babát.Hasam elég pici,teljesen probléma mentes volt a terhességem(se terhességi cukor,se magas vérnyomás,semmi).Ilyen jól még egyszer biztosan nem sikerült volna :-) :-)

Minden jót Nektek és nyugi,szerintem teljesen normális amit érzel;mert gondolom nem rettegsz,csak,ahogy írtad,össze vagy zavarodva.

Megertelek,nehany napja teszteltem eros pozit,hasonloan erzek.Mar van egy 8 eves fiunk,evekig ugy gondoltam,hogy egy gyerekes csalad maradunk.A ferjem szeretett volna meg egyet,de nem eroltette. 2 eve kezdtem el vagyni en is masik babara,majd kb egy honapja megadtuk ra az eselyt is.Nem szamolgattam a napokat,nem ovuteszteztem,annyira azert nem voltam biztos az egeszben,viszont ugy voltam vele ha igy is jonni akar a baba,akkor jojjon.

Hat en igy is azonnal terhes lettem,most viszont ugy erzem,nem volt idom felkeszulni ra.Marmint ugy gondoltam,hogy biztos eltelik majd nehany probalkozos honap mire sikerul teherbeesnem.

A ferjem a fellegekben jar a boldogsagtol,nekem viszont allando megerositesre,biztatasra van szuksegem.Ehhez hozza jarul,hogy az elso szules borzalmas emlek,a fiam pedig non-stop siro baba volt, 1,5 eves koraig zombi uzemmodban mukodtem,az is elofordult,hogy allva elaludtam piros lampanal.

Miota viszont nagyobb lett a fiam nagyon elvezzuk a kozos programokat.Sokat kirandulunk,egyutt jarunk teniszezni,es a "felnottes" programokat is elvezi.

Egyik pillanatban ugy erzem,hogy a hatam kozepere sem hianyzik egy kisbaba,masikban meg babakocsikat nezegetek,a nevet probalom kitalalni.Ossze vagyok zavarodva,sokszor ugy gondolom nem lenne turelmem egy kisbabahoz,hiaba vagyok ra mar 2 eve.Mar a bentlako nanny is szoba kerult,mert felek,hogy maskepp elhanyagolnank a fiunkat.Azt hiszem ez a resze aggaszt leginkabb.

Szerencsere a ferjem mindenben tamogat,remelem idovel sikerul megszoknom a terhesseg gondolatat,es elmulnak a ketelyek.Az elso uh biztos sokat fog segiteni,amikor vegre lathatjuk a babankat ugy gondolom,hogy bennem is tudatosul majd,hogy a pici epp ugy a mienk,mint a fiunk.

"Elég új kapcsolat amúgy, még be sem mutattuk egymást a családjainknak, barátoknak"

Egészen biztos, hogy nem attól tartasz, hogy esetleg a kapcsolat nem áll elég stabil lábakon a gyerekvállaláshoz?

Szia. Teljesen természetes, hogy félsz, ezen nem csak te mész át ilyenkor, hanem szinte minden nő.

Tudod, és valószínűleg tudod, hogy a legcsodálatosabb dolog egy nő életében ami történhet, hogy anya lesz. 360 fokos fordulatot vesz az ember élete, semmi nem lesz olyan már mint a baba előtt, de semmi. Minden új értelmet kap, de bizton tudom, hogy minden nyűgjével, nehézségével megéri!!!!

Te se gondolj másra! Ez a baba aki reméljük hogy megfogant, meg akar születni! Mint egy új lélek téged választott az anyukájának!! Örülj hát neki, és várd őt nagyon sok szeretettel, a többi megy majd magától, hidd el! Sok sikert és szerencsét a továbbiakban!

18 hós kislány anyukája :D

nyugi tök normális :)

Én is így voltam mikor elkezdtünk próbálkozni, aztán mikor nem lett pozitív több hónap után sem, már kifejezetten a két csíkot vártam nem voltam bizonytalan. Mondjuk én jóval fiatalabb voltam.

Ez egy nagyon felelősségteljes döntés, hogy gyereketek lesz, nagy változást fog hozni az éltetetekben, sőt azt sem tudjátok milyen ha van gyerek stb, szóval rengeteg kérdés fogalmazódik meg ilyenkor persze hogy így reagálsz.

Nézd nincs még gyereked, most kell eldöntened legyen-e egyáltalán valaha vagy sem, mert már eléggé (bocsánat, hogy ezt írom) de már kicsúszol az időből, a párod még idősebb, már nem várhattok tovább. Szóval fel a fejjel, ha szeretnétek babát akkor bizony hajrá minél előbb összejön annál jobb.

Szóval nyugodj meg és tedd fel magadban a kérdést, hogy gyerekkel vagy gyerek nélkül szeretnéd leélni az életed.