Rosszul esik barátnők, családtagok, ismerősök terhessége! Más is volt így? Hogy lehet ezen túllépni és velük örülni?
1 év próbálkozunk sajnos sikertelenül és már alig van olyan ismerősös, munkatárs, barátnő vagy családtag a környezetemben, aki ne lenne éppen terhes... Minden héten újabb és újabb ismerősről derül ki hogy babát vár. Az elején még természetesen nagyon örültem, hogy jaj de jó remélem nekünk is hamarosan összejön, de mára már nagyon rosszul esik és tudom nem szép dolog, de nem tudok őszintén gratulálni és velük örülni. Tegnap pl. munkába voltam, férjemmel beszéltem telefonon, amikor mondja, hogy az egyik unoka húg terhes (21 éves) és persze, hogy nem tervezték, együtt se élnek stb.. én egy pár percere elhallgattam mire párom: 'hát ez inkább nem is kellett volna mondanom'. Szó szerint egy újabb terhes hírtől összeszorul a gyomrom és a sírás kerülget, holott előtte nagyon jó kedvem volt és nem kattogtam a baba témán.
Haragszom magamra hogy lehetek ilyen, mindig kedves és vidám ember voltam, de amióta nem sikerül a baba olyan rossznak és gonosznak érzem magam, teljesen megváltoztatott ez az 1 év. Próbálok felül kerekedni ezen de nem megy. Pedig ez nem verseny, hogy kinek jön össze hamarabb, már a saját tesómra is féltékeny vagyok, mert tudom, hogy eldöntötték hogy ők is babát szeretnének. Kerülöm a terhes barátnőimet is pedig hívnak hogy menjek el hozzájuk, sétáljunk stb. de én inkább itthon vagyok...baba látogatóban is sokat voltunk és nagyon össze kellett kapnom magam, legutóbb amikor kezembe fogtam unokatesóm babáját majdnem elsírtam magam. Tudom nagyon gyenge vagyok lelkileg, mert van aki több évig próbálkozik és erős tud maradni és sajnos ilyen vagyok...
Volt valaki a hasonlóan érzett? El fog ez múlni vagy csak akkor ha majd én is terhes leszek?
válasza:Én is megértem a helyzeted, nekem 2 terhességem szakadt meg, egy korai, egy félidős:( A körülöttem élők meg sorba hozták a híreket, hogy terhesek, persze némi nyavajgással körítve, az én szívem meg megszakadt. Mi 5 éve próbálkoztunk, 3 év után kiderült Pcos és diabéteszes vagyok, 2 év alatt 2 terhesség ment el, és 2013-ban pedig csak csíkos tesztjeim voltak. Úgy éreztem beleőrülök az egészbe. Munkahelyen tartottam magam, 32 éves vagyok, 26 éves korom óta próbálkozunk. Ovutesztek, hőmérők, jónásnaptár miegymás...belefásultam az egészbe. Decemberbe úgy döntöttem elegem van az egészből, próbáltam erőt venni magamon, és egyre több babás ismerősöm látogattam meg, férjem elég sokat túlórázott, megértettem, ovukor eszembe se volt nyaggatni, úgyse ment, gondoltam majd januárba. 1 hónapból összesen 3 napot voltunk együtt, és nem jött meg januárba.
Megkérdezhetem, hogy nálatok elkezdtetek valamilyen kivizsgálást?
válasza: válasza:Nem teljesen ugyanabban a helyzetben vagyok, mint te, de talán egy kicsit hasonló.
Még egyelőre nem szeretnék babát, csak pár év múlva, azonban előre látom, hogy lesznek problémák. Jelenleg kb. évente 2 darab (!!) menzeszem van. 17 éves korom óta ismert a PCOS-em, rengeteg dokinál jártam, szedem a Metet, tartom a diétát, sportolok, de a ciklusom még mindig nem áll sehogy.
A barátom ismerősei között meg persze mindenkinek azonnal jön a baba, ahogy kitalálja, hogy jó lenne. Már azon röhögtem, hogy lehet nekem is abba a faluba kellene költöznöm, mert ott mindenki ilyen hipertermékeny, lehet van vmi a vízben vagy a levegőben:DD
És persze a barátnőimnek normálisan működik ez a része. Szarabb napjaimon legszívesebben azon is elsírnám magam, hogy nekik épp megjött. Egyszerűen borzasztó érzés, hogy nekem még egy ilyen alapvető dolog se működik rendesen, mint a havi vérzés.
Na meg ugye -már elnézést- szopok a diétával, nem eszek csokit (csak ritkán diabetikusat, amiből persze nincs olyan nagy választék), nem eszem/iszom semmi cukrosat. Barátnőm meg napi fél liter kólával, 1 csokival meg egy fánkkal kicsattan az egészségtől:D
Na persze nem sajnálom tőle, csak belül elég szar:) Talán nem is zavarna annyira ez az egész diétásdi, ha látnám a pozitív változást.
Nah és a tetejében nőgyógyásznak készülök:D Néha eszembe jut, hogy mégis hogy fogom bírni lelkileg a dolgot, de úgy vagyok vele, hogy túl fogom tenni magam rajta, és legalább a hozzám hasonló szerencsétleneknek segíthetek:D
Hú hát úgy látom sokan vagyunk ebben a cipőben. Sajnos.
1 hónapja mentem először dokihoz ezzel és egyenlőre minden rendben, minden szabályos a doki szerint minden úgy működik bennem ahogy az elő van írva..A vérkép is az ő szavait idézve tökéletes, a hormon sor is. Megkért hogy hőmérőzzek, vittem neki a kinyomtatott hőgörbét és annyi mondott ez tökéletesebb nem is lehetne. Követték uhval a peteérést ott is minden ok, megfelelő vastagságú a méhnyálkahártyám a domináns tüszőm 22 cm-esen repedt meg. Egyedül még átjárhatóságira nem küldött el, elmondása szerint még várjunk vele. Félek tőle, bár lehet ott lesz a baj. Páromnál is rendbe minden, igaz neki már van egy gyereke az előző házasságából, így gondoltam hogy nála ok lesz minden. Most itt tartunk.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!