Ki, hogy tudta feldolgozni az abortusz utáni időszakot?
(hiányérzet, bűntudat, szorongás, félelem. )
Szia! Nekem már lassan 2 hónapja volt missed ab-om, de a mai napig nem vagyok túl rajta. Azóta alig volt olyan nap, hogy ne sírtam volna, lelkileg nagyon összetörtem. De próbálok előre nézni, lassan újra próbálkozhatunk. És ha összejön, akkor kezdem újra az aggódást. Szerintem soha nem fogom igazából feldolgozni...
2009. dec. 4. 14:42
Hasznos számodra ez a válasz?
Amikor közvetlenül utána azt hittem, hogy jól döntöttem, egész jól voltam. Ahogy telt az idő, egyre rosszabb lett, manapság is gyakran eszembe jut. Próbálom újra átgondolni, mert gyötör a bűntudat, bár az eszemmel tudom, hogy akkor jó döntés volt. Szóval, szerintem nem dolgoztam fel egyáltalán. (ha jól értettem a kérdésed)
2009. dec. 4. 15:38
Hasznos számodra ez a válasz?
Szerintem, ha akkor jó döntés lett volna, nem lenne bűntudatod miatta. Azért van bűntudatod, mert a pici kéz és láb és nyak nélküli, de személyes élettel (az angolban a mind szó adja jól vissza) a "mind-ja" már megvolt) már rendelkező gyermeked életének vetettél véget. Attól még, hogy az alakja még más, ő volt az. Hisz tudod, hogy pár hónapon belül kifejlődött volna. Ezért is van hiányérzeted. És esetleg nem jobb lehetőség megszülni és örökbe adni? Annyi, de annyi szülő vár babára. Tudom, hogy azt hiszitek, hogy bunkó és támadó vagyok, de nem, csak azért fáj amit írok, mert a szívetek mélyén tudjátok, hogy igaz. És ha azt elérem, hogy valaki, aki olvassa elpártol az abortusz gondolatától, akkor már győzelmet könyvelhetek el egy gyermek életben marad.
2009. dec. 4. 18:48
Hasznos számodra ez a válasz?
Valóban bunkó és támadó vagy. Semmi jogod ítélkezni mások fölött. Fogalmad sincs, miért történt és közöd sincs hozzá. Elolvastad a kérdést? Válaszoltál rá?
2009. dec. 4. 20:43
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 A kérdező kommentje:
Ésszerűen jó döntés volt sokan nem tehetünk mást=(
Gondoltam az örökbe adásra , de nem lettem volna rá képes, így is nehéz volt nagyon, de sajnos ha a babának nem lenne jó élete. 18 éves vagyok, tudom h a párom mellettem áll, de ki tudja meddig, egyedül felnevelni egy gyereket, felelőtlen fejjel, fiatalon készületlenül, nagy hiba lehet. Hány és hány rossz anyuka van. Én úgy terveztem ha babám lesz mindent meg kap, nevelés és amennyire lehet anyagi téren is. De erre még nem álltam készen sajnos. Se én se a körülmények, se a párom.
De rettenetes érzés, hiszen az első baba. Szeretném feldolgozni, de azt hiszem szakember nélkül ez nem sok embernek sikerül. Köszönöm a válaszokat.
Már jópár éve volt nekem. Nem voltak anyai ösztöneim, nem éreztem mást, csak megkönnyebbülést. Nem bántam meg egy percig sem, soha, pedig már jópár év eltelt azóta. Ilyen helyzetben ez volt a legjobb döntés. Talán annyi hatása lett a dolognak, hogy azóta sokkal jobban félek hogy terhes leszek, mert tudom, hogy ha most történne meg, akkor se tartanám meg.
2010. jan. 18. 10:19
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 A kérdező kommentje:
Már sokkal jobban vagyok. Nekem se nagyon voltak anyai ösztöneim, és nagyon nem voltunk rá készek.
De azt tudom, ha megint megtörténne, biztos vagyok benne hogy megtartanám.De persze még mindig korai lenne és valóban az ésszerű döntés ez volt. Mit adhattunk volna neki, semmit.
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: