Normális, hogy a pasim, akivel 5 éve vagyok együtt és 32 éves, nem akar gyereket?
Egyáltalán nem, vagy csak most nem? És te hány éves vagy? Ezek is fontos részletek.
Én nagyon gyerekcentrikus vagyok, világéletemben anya szerettem volna lenni, családot akartam. Olyan pasi nálam szóba se jöhetett, aki nem akar házasságot és gyereket. Ha az én párom jött volna azzal, hogy szóba se jöhet a gyerek, kerestem volna mást, akivel ebben az alapvetően fontos kérdésben egyetértünk, aki hozzám való. Akinek csak barátnő kell elkötelezettség és gyerek nélkül, az egyértelműen nem hozzám való.
Hát,hogy normális-e azt nem tudom.
Mi 10 éve vagyunk együtt.Ő 37 én 30 vagyok
2 éve még hallani sem akart róla.Én meg úgy voltam vele várok még egy kicsit,addig elvégeztem 1-2 sulit még,építettem a "karrierem",ekkor még nem volt központi kérdés nálam.
1 éve elé álltam és közöltem vele ha nem lesz záros időn belül gyerekünk elhagyom!
Januártól elkezdtük a projektet,februárban már babás is lettem,majd jött a vetélés! :(
Augusztustól meg újra próbálkozunk,idáig hiába.
Én ennyi idő távlatából már azt gondolom,hogy hamarabb el kellet volna kezdeni azt a babás témát!
Legalább beszélgessetek róla,nem kell erőltetni,de húzz magadban egy határt,hogy meddig vagy képes rá várni.
Első vagyok megint.
Most pont a legjobb korban vagy a szüléshez és a gyerekneveléshez. A párod is, ami azt illeti. Minél tovább vártok vele, annál nehezebb lesz, mert 1) annál nagyobb lesz a korkülönbség szülők és gyerekek között, ami később egymás megértését nehezíti 2) ott van az időfaktor. A párodnak 60 évesen is lehet gyereke, neked már felettébb valószínűtlen ugyanez. Még 10 éved van, hogy a Down-kór, vetélés és egyéb bajok alacsony kockázatával szülhess, de mi van, ha csak 33 évesen kezdesz próbálkozni, és akkor derül ki, hogy valami baj van, nem megy olyan könnyen a teherbeesés? Akkor már nem sok időd marad a megoldással foglalkozni, és a termékenység is rohamosan csökken az évek előrehaladtával... A párodnak a te korodat is bele kellene kalkulálnia a terveibe. Na meg téged, a te teljesen természetes vágyaidat.
:) áprilisban... sok sikert hozzá :)
Nem tudja ő sem hogy csak fél, vagy hogy egyáltalán nem akar gyereket. Most hogy írok róla, most tünik fel, hogy ilyen emberre nem lehet épiteni, aki nem tudja hogy mit is akar.
Én pedig elutasításnak élem meg azt amit művel. Vagyis, hogy van 1 igen jelentős részem, amit ő nem fogad el - voltaképpen azt a tulajdonságomat, ami végett nőként definiálnak, ő pedig nyilván azért vonzódik hozzám mert nő vagyok és nem férfi...
rengeteget sírtam emiatt az elmúlt négy évben.
Hm... mazoista vagyok. És még így sem döntöttem el ,hogy akarok-e még 2-3 évet sírni :D
az én párom is adott határidőt :)
Amikor lejárt eléálltam, és szóltam, hogy most gyereket fogunk csinálni. Akkor már nem lehetett egy szava sem. Valami oka csak van annak, hogy nem akarja, az egész ügy jóval összetettebb kell legyen annál, mint amit leírsz. Mert ha már 3-4 éve rágod a fülét, akkor volt már pár beszélgetésetek, és meg kellett indokolja, hogy mi a baja
ugye első.
Természetes igényeim vannak. Na! :) Én úgy látom hogy ő önzésnek veszi ezt részemről...
Hol vannak azok a férfiak, akik egeszségesen gondolkoznak ilyen témákban :(
igen. anyagi okokra hivatkozik... aztán hogy egyetemre járok.. ő először egzisztenciát akar teremteni....
egyszer azt mondta h akkor ő háttérbe szorulna... á.
nem lehet figyelmen kivül hagyni az indokait de én inkább azt érzem h neki talán rohadtul kényelmes igy ahogy van. meg nyuszi is. Nem lehet mindig a tutiba beleülni..
vagy rosszul gondolom?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!