A nők miért vállalnak gyereket?

Az emberekben benne van az utódnemzés, fajfenntartás természetes ösztöne (sőt, az állatokban is). Szerintem ezen nincs is mit magyarázni. Az ember épp ezért úgy érzi, hogy boldogságának, elégedettségének, de kiteljesedésének forrása a gyermek. Szerintem ezt a férfiak is így érzik (általánosságban írom ezt persze), de a nők valamivel jobban, mert ők mennek át a dolgok hormonális részén, és őket sürgeti az idő. A férfiaknak folyamatosan termelődik a spermium, a nőknek meg van egy adott mennyiség születésüktől kezdve (mármint petesejt), az egyszer csak elfogy.

S persze ott van az is, amit említettél még, kérdező, hogy az ember jobb esetben szerelmes lesz, és felerősödik benne az utódnemzés ösztöne, mert érzése szerint megtalálta azt az embert, akivel ez megtörténhet.

Úgy is mondhatnám, hogy az átlagemberek a leendő családhoz keresnek párt, akit szerethetnek.

Evolúciósan így vagyunk kódolva. A fajfenntartáshoz kell az utódnemzés.

Lecsupaszítva ennyi, aztán jön hozzá az egyéni érzület, viszonyulás, szerelem, megfelelő partner, szocializáció stb.

Hát szerintem a kettő nem választható el ilyen mereven.

Mert épeszű nő csak akkor szül, és érzi úgy, gyereket szeretne szülni és azt meg is teheti, ha harmonikus kapcsolatban él, az pedig feltételezi a szerelmet.

Én magamból indulok ki. Több éve élek a férjemmel, nyilvánvalóan szeretjük egymást, mert különben nem is működne, hiszen az együttélés, házasság kemény dió. Ebből természetesen következik mindkettőnk szándéka, és vágya a közös gyerek. És igen, amikor még együttjáró pár voltunk az elején, úgy éreztem, hogy annyira szeretem, hogy szeretnék tőle babát, aztán teltek múltak az évek, összeházasodtunk, megszokottá vált, hogy együtt vagyunk, együtt élünk, és már a közös célok, tervek kerülnek megfogalmazásra. Az, hogy gyermeket szeretnénk. Ez nem jelenti azt, hogy nem érezzük azt, hogy tőle, hanem hogy már annyira nagyon vágyunk rá, hogy gyereket akarunk, márazonnal, tehát a tőle, lehet hogy eltörpül emelett, de attól még így van, hiszen mint mondtam épeszű nő nem magának szül!

1. ok: Az emberek ösztöne a fajfenntartásra. Ez elkerülhetetlen, nagyon nagyon ritka pont ezért, hogy valaki előbb utóbb ne akarna.

2. És ez az én személyes érzésem is: Egy igazán boldog, meghitt, jól működő kapcsolatot, az teljesít ne a legjobban amikor közös gyermek lesz. (nem feltétlenül kell vér szerint közösnek lenni) A gyermeket közösen óvjátok, nevelitek.

3.: Az EGYETLEN világon létező feltétel nélküli szeretet az, amit a gyermekünk iránt érzünk. A szüleinket nem biztos hogy szeretjük, ha elhagytak, a párunkat sem szeretjük, ha átver, a brátainat se, ha elhagynak, .... a gyermekünket viszont feltétel nélkül, és erre szerintem szinte mindenki vágyik