Most derült ki hogy az ismerősöm kismama 3 honapos. Mi már régota probálkozunk . Hogy lehet ezt kibirni lelkileg?

Tudom milyen érzés, én is mindig nagyon ki voltam borulva, ha valaki bejelentette, hogy babát vár. Irigyeltem őket, és folyton azt kérdeztem, hogy ha nekik sikerült, akkor nekünk miért nem.. Mondjuk én ezoterikával foglalkozom, igy meg tudtam győzni magam, hogy még nem jött el az ideje, de tudtam a lelkem mélyén, hogy sikerülni fog.. Bizzál benne, hogy sikerül, és sosem szabad feladni!! Próbálj meg ebből is erőt meriteni, a pozitiv gondolatok nagyon sokat tudnak segiteni!! Továbbá, a closti még csak egy lehetőség a számtalan közül! Lépj tovább, keress fel több orvost, több szem többet lát. A MÁV kórház meddőségi része nagyon jó, engem ott sikerült "meggyógyitani" hogy PCO ellenére is teherbe tudtam esni.. 5 év sikertelen próbálkozás után.. Szóval ne legyél elkeseredve, sirj egy picit, de aztán rázd meg magad, fel a fejjel, és mint egy buldog, menjél a céljaid felé, ne add fel, és álmaid valóra fognak válni!

Szia!Gondolom sokan mondtak neked, hogy a terhesseget befojasolja a pszihe.Itt egy pelda,amire mi is ledobbentunk de ez bizonyitek volt arra, hogy tenyleg igy van. Az egyik ismerosunk evekig porbalkozott es nem jott ossze. Mar mindent megprobaltak es nagyon ki voltak keszule. Egy jomodu, kiegyensulyozott csalad, tenyleg csak a gyerek hianyzott oda. Nagy erofeszitesek aran, megis osszejott nekik a lombik baba,sot mind a 2, szoval ikrei lettek. Megnyugodott a csalad, eltek az eletuket, lekotottek a babak, es erre jott a nagy bummmm, hogy 4-5 honap utan megint terhes maradt es most jon a 3-ik baba. Es ez azok utan, hogy azt mondtak nekik, normalisan nem maradhat terhes. Erre meg az a magyarazat, hogy ha nem stresszlsz ezen a teman, es eled a nyugodt eleted akkor magatol fog jonni. Hidd el nekem, ez igy van.Azt szoktak mondani, a baba valassza ki maganak hova es mikor jon. Ugy hogy csak szeressetek egymast, es majd csak kopogtatni fog akkor amikor nem is varod. :) A legfontosabb a lelki kiegyensulyozottsag. Sok sikert!

szia! fel a fejjel! tudom mit érzel,én is ebbe a cipőbe járok,immár 7. hónapja! az a baj,hogy ilyenkor az ember mindig terhes nőket lát az utcán,a tv-be,és mindenhol erről van szó! pedig hidd el,hogy ezelőtt is pont ugyan ennyi volt,csak akkor nem foglalkoztál ennyit a témával,és nem tűnt fel ennyire a dolog! nekem 5 hónapja szült meg a szomszédom,a másik pedig 12 hetes terhes! nehéz,de ha gyenge leszek,csak még nehezebb lesz! a te babád sokat várat magára,mert ő lesz a legszebb!!! ne görcsölj ennyire a dolgon,és figyeld meg,nemsokára jönni fog!!!

Szia!Szerintem ennél nehezebb dolog nincs mikor babára vársz és valaki "megelőz".Jártam Én is ilyen cipöben és hiába mondogatták az ismeröseim ne gondoljak a babára és ne szorongjak stb..De hát,hogy nem lehet erre gondolni?Hisz ez a legföbb vágyad!Garagudtam mindenkire,mindenért.Minden mensi elött szorongtam és imádkoztam hátha van már valami.És persze megjött!Végül sikerült,de elég nehezen 1,5 év kelett hozzá és most szerencsére itt van.Én bizakodó voltam,fohászkodtam....Persze nekem jól esett,hogy a párommal kibeszéljem ezeket az érzéseket és megértő volt.Sokat beszélgetünk és el terelte a figyelmem a fájdalmamról.Nekem 100%-an segített,hogy Ő itt volt mellettem és megértett!Remélem nektek is hamarosan valóra válik az álmotok és ott lesz a pocakodba a kis jövevény!Sok sikert!!!