Ti szülnétek gyereket egy olyan embernek aki a származásotokat emlegetné a veszekedések alkalmával?

Miután úgy kezdted a kérdést, hogy "imádom a férjemet és ő is engem", ezért én megpróbálnék a probléma mélyére ásni, hogy vajon miért gondolja így. Mennyire szól ez személy szerint neked, és mennyire általánosítás. Aztán megbeszélném vele, hogy ez nekem rosszul esik, változtatni nem tudok rajta. Úgyhogy ne hozza fel a viták közben.

Na, ezek után döntenék. Szóval én mindenképpen adnék még esélyt a dolognak.

Őszinte leszek!

Egy ilyen embernek, aki csak egyetlen egyszer ejtené ki a száján, hogy cigány, soha a büdös életben nem szülnék, sőt.... ez nem érdemli meg!!!! A gyerekét is le fogja cigányozni!

Gondold meg nagyon!!!!!!!

Elhiszem, hogy imádod, én is imádom a páromat, de nem érdemli meg Ő sem tőlem a babát!

Ha most ilyen, mi lesz később????????????????????????????

ÁÁÁ, nem szabad szülnöd neki.

Én 2 oldalról közelíteném meg ezt a kérdést.

Ha egy veszekedésnél, valóban kibújik belőled a cigány vér (most ezt nem rosszból mondom) és tényleg olyan stílust veszel fel, már megbocsáss de megértem, ha a férjednek nem tetszik.

Sajnos sokszor látni, hogy fél , negyed, vagy hatod vér van csak valakiben, és észre sem lehet venni, csak amikor veszekedni kezd. És ez a stílus az európai embert zavarja. Szóval ha tényleg ilyen vagy, lehet neked is kellene ezen változtatni.

A 2. része: A férjednek azért mond el, hogy a gyermeketek 1/4-rész cigány lesz, vagy nála teljesen visszaüt a nagyszülői vér, hiszen az öröklődés mértéke a nagyszülőtől a legnagyobb. Erre fel van készülve a férjed? Mert ha ez a legapróbb problémát is felveti, szerintem jobb békében elválni, mielőtt egy gyermek sínyli meg.

- a válaszomat nem sértésből, nem faji gyűlöletből írtam, próbáltam a lehetőségeket felvázolni őszintén, remélem senkit nem sértettem meg vele -

Szia. Lehet, hogy meg fognak itt kövezni azért, amit írok, én is félig cigány származású vagyok, így le merem írni :). A kérdés az is, hogy a párod, de főleg Te!!! hogyan álltok a cigány származásodhoz. Előre leszögezném, hogy sok részről meg van a véleményem erről a csoportról és azt is maximálisan megértem, hogy miért ez az azonnali pejoratív értelme a "lecigányozásnak", mi az emberekben az ellenszenv, mert bennem is megvan. Apukám egy Isten háta mögötti cigány putriból került fel 13 évesen Budapestre nevelőszülőkhöz, szakmát tanult, később leérettségizett, és becsületesen kőkemény munkával dolgozik azóta is. Én már teljesen normális körülmények között nőttem fel, semmi az ég világon nem mutatott ara, hogy milyen a származásunk. Nekem 2 diplomám van, Phd-t végeztem és jelenleg egyetemen tanítok, 26 éves vagyok, van egy szerető férjem, kisbabám, szóval nem is kell tovább ragozni.

DE!!!! A körülményeken kívül igenis sok "vonót" hoztam én is :). Ezeknek viszont nagy részére büszke is vagyok! Mivel nem úgy élünk mint a csürhe, becsületesen dolgozunk és a társadalom által elismert életet élünk, ezért szerintem nem kell szégyellni, ha egyes jellemzőink onnan vannak. Nekem pl. iszonyatosan jó hallásom van, bármilyen hangszer a kezembe kerül, pár nap múlva jól jástszom rajta, szépen énekelenek...ezt onnan hoztam. Büszke vagyok rá. Bármilyen társaságban én örömzenélek, akár cigány dalokat!! És igen, itt a temperamentum is, ami belátom, bosszantó, idegesítő is lehet, de sokszor az előnyömre is válik, pl. amikor kiállok a saját, vagy szeretteim érdekéért, vagy múltkor, amikor volt egy csúnya betegségem és persze csak egy hónap múlva adtak volna időpontot, hiába mondtam, hogy sürgős, és akkor "cigánykodtam" kicsit, és érdekes, azonnal lett időpont (nem kiabáltam vagy veszekedtem, mielőtt félreértenétek, hanem rájátszottam kicsit).

Amire ki akarok lyukadni, hogy mi ezeket családon belül is "vállaljuk", tehát pl. "cigánykodásnak" mondjuk. A párom is sokszor mondja, hogy te kis cigánylány stb. De ezt nem veszem fel. Szóval szerintem először is magadban tisztázd, hogy ezt mennyire találod pejoratívnak, sértőnek. aztán pedig a pároddal is tisztázzátok, hogy ezt ő mennyire mondja bántóan, mennyire zavarja, könnyen lehet, hogy ezt nem úgy hozza fel, hanem mintha azt mondaná: "jajj, olyan vagy mint az anyád/apád", ami lássuk be, gyakran előforul veszekedéseknél, attól még szülök valakinek gyereket.

Remélem le tudtam írni érthetően, amit szerettem volna. Minden jót nektek!

Ne tudd meg, hogy mikor én elkezdek kiabálni, mert elborul az agyam, akkor milyen stílusban örjöngök. És percekig nem hagyom abba.

Ez nem ilyen-olyan vérre vezethető vissza!