Akik fiatalon lesznek/lettek anyukák, hogy éltétek meg?

Bár nem én voltam, de leírom a testvérem történetét:

Sógornőm 21 éves volt, bátyám 24, amikor megszületett a kisfiúk, akit terveztek.

Mindketten dolgoztak már előtte, meg még tanultak is.

Várták a babát, és soha olyan szerető-gondoskodó párt nem láttam, mint ők, amikor világra jött a kicsi unokaöcsém.

Azóta 12 év telt, lett még egy kisfiúk azóta, és nagyon szépen ellátják őket. Nekem ők igazi mintakép voltak.

Szüleim pedig nagyon örültek az első unokának! Semmibe nem szóltak bele, mert látták, hogy nem a semmire vállalták a kicsit.

Én már 30-hoz közel szültem, nekem akkor jött el az ideje, viszont nem is gondolom, hogy önmagában csak a kor határozza meg a szülőséget. Fiatalos is lehetsz érett gondolkodású, és idősebben is lehetsz hanyag és felelőtlen. Tehát nem csak a kor számít.

Veled mi újság?

Mennyi idős vagy?

Most vagyok 22 éves és 3 hónapos terhes. Már másfél éve erre a "szerepre" készülök lelkiekben. Nagyon örülök neki. Szüleim tudták, hogy tervezzük, ők is örültek. Barátom nagyon jó társ, a kapcsolatunk már 7 éve tart.

Mikor megtudtam, hogy babát várok először nagyon örültünk, majd 2-3 hétre rá, volt bennem egy pici félelem (alkalmas leszek-e?), de ezek ilyen villámszerűen nyilaltak belém és hamar el is múlt.

Szerintem minden attól függ, hogy belül mennyire érett meg a személy arra, hogy szülő legyen. Jobb ezt nem siettetni, mindenkinek máskor jön el a pillanat.