Miért baj ha valaki nem ítéli el az abortuszt választó nőket?

Hát én személy szerint nem ítélem el és azért nem,mert nem érdekel más dolga.

Lehet túl őszinte vagyok,de mit foglalkozzak én mással.

Nekem édes mindegy ki mit tesz,az ő élete nem az enyém.

Én sem szeretem ha beleugatnak az életembe,a dolgaimba és éppen ebből kiindulva én sem ugatok...

Szerintem nem az a baj, hanem az, ha valaki érzéketlenül nem fogja, érzi át ennek a súlyát és holmi fogamzásgátlásnak tekinti...

Mert joga van hozzá és kész... csak egy sejtcsomó... miért a kotonban összegyűlt spermiumokat is sajnálod?... az ő teste, azt csinál amit akar felkiáltással...

Igenis súlyos, szomorú dolog, nem szabad ezt félvállról venni! Aki meg félvállról veszi az számomra embertelen, érzéketlen...

(De bennem az ilyen agresszíven fanatizálódott abortuszellenzők is rossz érzést keltenek amit a kérdésben írnak...)

Rosszul teszi, aki elítéli a nőt ilyenkor. Ha ellenzem is az abortuszt, semmire sem megyek, ha az illetőt ítélem el.

Magam pl. elítélem az abortuszt. Lényegében semmilyen körülmények között nem találom elfogadhatónak, de ha győzködésre adnám a fejem, a legrosszabb, amit tehetek ilyenkor, ha az abortusz mellett hezitáló vagy döntő nőt ítélem el. Sokkal többet segítek azzal, ha megértést tanúsítok felé és helyzete felé, amibe került, és együtt próbálunk megoldást találni.

Többször is kerültem már ebbe a helyzetbe, de így senkit sem bántok meg, mégis el tudom mondani a véleményem. (Asszertív kommunikáció... :)

29/F

"Az embrió egy parazita! Amíg nem képes önálló életre, nem tartható életben mesterségesen sem, addig semmi joga az élethez, mert nem is tud életben maradni. Innentől fogva a gazdaszervezet joga eldöneti, hogy elviseli-e vagy nem. Őt megölni kb olyan gyilkosság, mint lecsapni egy szúnyogot ami a véred szívja."

Na, az ilyen gondolkozás a baj! Hányni tudnék az ilyentől! És csak ne kerüljek ilyen gondolkozású emberrel kapcsolatba soha...

Az abortusz bizonyos esetekben elfogadható, akkor is, ha nagyon szomorú dolog. Egy megkezdődött emberéletet, a saját gxermekünkét folytjuk el csírájában...