Biológiai óra? Mi van velem?

Nagyon aranyos vagy, hogy ennyire vágysz rá, de ha nagyon, de nagyon vágysz rá, idő előtt (úgy értem, lakás, meg miegymás előtt), akkor csak magadat emészted fel vele. Én 22 éves korom óta szeretnék szereket, akkor mentem férjhez, imádom a páromat, meghalnék érte. Nem tudom, hogy bírtam ki azt az 5 évet, amit ő haladéknak adott az esküvő után, hogy annyit várjunk még. Talán az nagyon sokat segített, hogy velünk állandóan történt valami: páromnak több munkaváltás, saját cég indítása, lakásvásárlás, költözés, kocsivásárlás nagyon sok hercehurcával, nekem munka, majd munkaváltás, majd karrierépítés, majd nyaralástervezés, egyetemre beiratkozások, utána kimaradások, stb. Az is sokat segített, hogy sosem voltam egyedül, volt egy imádnivaló óriásschnauzerünk, aki mindig az ajtóban várt, mikor hazaértem, volt, kihez szóljak, kit babusgassak, akinek vásároljunk, kutyakozmetikushoz hordjuk, és minden egyes frizuraigazításnak úgy örültünk, mintha valami óriási dolog történt volna velünk. Próbáld meg te is ilyesmikbe ölni az energiádat. Mert igaz, hogy amíg nincs saját házatok, nincs, mit szépítgessél, nem lesz babaszobátok, stb.

Én még csak 20 hetes vagyok, de még most is csak egyik napról a másikra gondolkozok, a baba kelengyéje még csak részben van meg. Most az a fontosabb, hogy miket kell átrendezni a lakásban, miket kell még vásárolni a babakelengyén kívül. A férjemmel esténként ki szoktunk állni az udvarra és onnan tervezgetjük, hova mit fogunk építeni a házon. És azt tervezgetem, hogy mikor vásárolunk két kutyuskát (akiről írtam, ő sajnos meghalt), mikor teszem le a sofőrsulit, és mikor tanulok a holnaputáni vizsgámra. És azt is tervezgetem, hogy mennyit kellene dolgozzak, hogy meglegyen a pénz a babakelengyére.

Boldog tervezgetést, nagy-nagy kitartást nektek!

utsó! És kedves kérdező, én is hála Istennek külön lakásban élek a párommal a szülőktől távol :)

és én is ovodapedagógiát szeretnék tanulni :)

21 éves vagyok, és annyira kéne nekem is egy bébi. Tényleg szeretném ápolni, gondoskodni róla, meg nevelni...venni neki kiscipőt...áhh..el sem lehet mondani h mennyire boldoggá tenne.

Nem is érdekel mások véleménye, én kiéltem magam, a párom is (ő 26 éves)...szóval jó lenne picurka.

És a ti párotok hogy áll a témához?