Már a baba tervezésekor gondoltok a szülésre?

Hát igen...biztos nem egy leányálom a szülés, sőt mivel mindenkinek van első, ezért az új dologtól való félelem is bennünk van. Szerintem mindenkinek eszébe jut. Én 6 év után estem teherbe, így volt időm ezen is gondolkodni. De amióta teherbe estem, azóta ha eszembe is jut a szülés, úgy gondolok rá hogy túl kell esni rajta, máshogyan úgysem kerül ki a baba a "nagyvilágba". Egyébként elvileg bármikor ráér az ember lánya "aggódni" a szülés miatt, de tudjuk hogy ez nem így működik. A rossz gondolatok sokkal hamarabb és könnyebben vernek gyökeret az agyba mint a jók. De hogy a kérdésedre is válaszoljak, szerintem minden nőnek eszébe jut a szülés olykor-olykor. Pláne hogy olvassuk és halljuk a rémtörténeteket. (9 hetes)

Én egyáltalán nem gondoltam rá. Teljesen felesleges ezen előre parázni. Sőőőt sokáig a terhesség alatt sem gondoltam erre, hogy vajon milyen lesz a szülés. Most itt vagyok a 39.hétben, és már várom. Nem mondanám, hogy félek, szoktam rá gondolni, de annyira nem tudja az ember, hogy mi fog vele történni, milyen lesz, hogy kár ezen előre idegeskedni. Akkor csak még rosszabb lesz, ezt programozod be magadba, hogy "úgyis szörnyű lesz, úgyis rossz lesz". Majd meglátjuk milyen lesz. Próbálom élvezni az utolsó kettesben töltött napokat a párommal, és elrendezni még, amit kell, és pihenni. :)

Nekem nem jutott eszembe akkor, amikor ráálltunk a baba tervezésre. Én csak a szép dolgokra gondoltam, majd mikor már tudtam, hogy sikerült a baba, akkor gondoltam bele igazán, hogy mi lesz. De akkor sem riadtam meg, a szülés is hozzátartozik a babaváráshoz, szükséges rossz ha úgy tetszik. (21hkm)

Mi még csak próbálkozunk a babával, de eléggé félek a szüléstől. Ez főleg annak köszönhető, hogy olvasok, sokat :D Ráadásul a nőgyógyászoknak köszönhető, hogy nehezen jön össze, rengeteg műhibát csináltak már velem, szóval a bizalmam nem túl erős velük kapcsolatban (bár most éppen sikerült találnom egy normálisabbat, szóval hátha vele kiépül). A császármetszéstől meg úgy félek, mint a tűztől (na meg nekem nem is lehet spinál érzéstelenítést adni, mert a gerincem azon a részen össze van szűkülve, és egy csigolyatörés miatt szinte lehetetlen beszúrni bármit is). Szóval van egy csomó félelmem a szüléssel kapcsolatban, ami inkább az orvosokhoz és a kórházhoz kötődik, nem magától a folyamattól tartok :(