Ti mit tennétek? Após + a mi büszkeségünk problémája

A férjemmel kisbabát szeretnénk, 15 hónapja próbálkozunk, eddig semmi. Mivel én 27,a férjem 30 éves egyedüli gyerek, a szülei vágynak már unokára. ( Anyósommal jóban vagyok, apóssal kevésbé) A férjemmel nem akartuk elmondani nekik, hogy próbálkozunk, mert a férjemet eleve nagyon rosszul érinti a dolog, hogy nem képes a "férfi feladatára" gyereket nemzeni. Persze én vigasztalom, hogy nem a mi hibánk. Tényleg nem a mienk, szervi bajunk nincsen, kivizsgáltak.

Anyósom szinte minden vasárnap megkérdezi, hogy miért nincs gyerekünk, és általában arra jut az apósom, hogy én nem akarok szülni, mert féltem az alakom és a karrierem. Erről szó sincs. Igazából nehéz megállni, hogy ne ordítsam el az igazat, de a férjemnek megígértem, hogy hallgatok. Csak nem bírom tovább, hogy az apósom szemében én legyen az alakját és munkáját féltő nő, aki nem szül emiatt!