Mi a véleményetek a kamaszkori terhességről?

Akkor érett valaki a gyerekszülésre, ha el is tudja tartani, fel is tudja nevelni.

Véleményem szerint addig szexelni se kéne, amíg az illető a szex MINDEN következményéhez és esetleges velejárójához fel nem nő, beleértve a gyereket is.

idiótaság... úgyse tudja felnevelni tisztességesen egy 16-17 éves lány... azt se tudja még hogy hogy készül a baba (olvastam itt hülye kérdéseket, amit tuti hogy ilyen fiatal fruskák irtak: lehetek terhes, bla bla bla). Arról meg nem is beszélve hogy egy 16-17 éves kamasz gyerek még iskolába jár, tehát nem keresőképes. hogy tudna így felnevelni egy kisbabát? A kb 25e ft-os segélyéből..

Egyszóval szánalmasak az ilyen emberek. Legalább annyi esze lenne hogy húznak rá gumit..

Bocsi hogy elszaladtak a gondolataim, de nagyon fel tudom magam húzni a kamaszkori terhességeken.

Szia!

Semmi jó!Egy kamasz szórakozzon,tanuljon és élvezze a szabadságát!Amikor kiszórakozta magát a tini,utána vágjon bele az élet nehezébe!

Én egy 17 éves kamasz lány vagyok.

Én nem ítélem el a kamaszkori terhességet, mert annak is megvan (lehet) varázsa, úgy, mint a felnőttkorinak. Azonban sok esetben felelőtlen döntésnek tartom, mert sok lány még annyira gyerek, mikor ilyen helyzetbe kerül, hogy még magáról is képtelen lenne gondoskodni, nemhogy egy babáról.

Azt, hogy mit tennék, ha elém állna jó pár évvel később a kamasz lányom és azt mondaná, hogy terhes, magam sem tudom, mert még alakulóban van a világról alkotott képem és elképzelésem. Ha 14-15 év alatti lenne, igenis elgondolkodnék azon, hogy én, személy szerint, anyaként mit rontottam el, mert valamit nagyon. Ha 14 év fölötti elgondolkodnék rajta, hogy vajon mit nem mondtam el neki, mit engedtem meg neki, amit nem szabadott volna, és mit nem, amire szüksége lett volna.

Abban viszont biztos vagyok, hogy ha valaki ilyen helyzetbe kerül, és mégis vállalja, ha nem is egyik percről a másikra, de képes felnőni a feladathoz, mert felelőssé teszi az élet, mert vigyáznia kell egy ártatlan kis lélekre.

Nem tartok minden lányt felelőtlennek, aki tiniként teherbe esik, mert hallott már olyat a világ, hogy valaki védekezett, mégis teherbe esett, mert egy módszer sem nyújt 100%-os védelmet.

17 éves vagyok… a mai világban ritka, hogy valaki ennyi idősen még szűz, én mégis az vagyok, és nem szeretnék ebből versenyt csinálni.

Ha egyszer mégis ilyen helyzetbe kerülnék, védekezés mellett, igenis megtartanám, ha életkörülményeim engedik, és nem vetetném el, nem dobnám el magamtól. Mert igen… most tini vagyok, de úgy érzem, hogy képes lennék felelősségteljesen gondozni, ápolni, és terelgetni a helyes úton. Mert sok mindent megtanultam az életben, az élettől, az életről…

Ha körülményeim nem engednék, (bár ezen elég lenne akkor elgondolkodni, most úgy gondolom, hogy) talán akkor is megszülném, és bár nagyon fájdalmas lenne az elválás attól a kis lélektől, akit 9 hónapig a szívem alatt hordtam, mégis talán az örökbeadás mellett döntenék, mert esélyt adok neki az életben, egy boldog, teljes családban, amit én a feltételezett körülmények közt nem tudnék megteremteni neki. Bár sosem tudnám elfeledni, hogy lemondtam egy babáról, mert nem tudtam volna megadni neki azt, amire szüksége lett volna az életben, talán a megbocsátás könnyebb lenne, mint az, ha megfosztanám az élettől, az esélytől. (hangsúlyozom védekezés mellett becsúszott babáról van szó)

Én ma 17 évesen ezt gondolom, magam sem tudom, hogy helyes-e, és mi lenne a tökéletes megoldás, mert talán nincs is…

Bocsánat, hogy ilyen hosszúra sikerült. Köszönöm, annak, aki elolvasta.

17/L