őszinte véleményeket kérek! 34 éves vagyok, két éve túl a mellrákon. Párom 45 éves és épp kisbabát terveztünk amikor jött a dög (én igy hivom) belevágnátok-e?
A helyedben nagyon meggondolnám a szülést.Nem a párodnak szülsz,hanem kettőtöknek,illetve ha egyedül akarod esetleg felnevelni,akkor csak magadnak.
A párod életkora is elég magas,amikor a gyerek 20 éves lesz,te 54 a párod 65 éves,az elég sok egy kamaszgyerek neveléséhez.És 20 évesen a legtöbb gyerek még nem önálló.
Amit én a legkockázatosabbnak tartok,az a betegséged.Egyetlen felelős orvos sem mondhatja neked azt,hogy két év után teljesen gyógyult vagy.Tünetmentes lehetsz,de senki nem garantálhatja,hogy néhány év múlva nem újul ki a betegséged.Nem ijesztgetni akarlak,de volt ismerősöm,aki 6 évig teljesen tünetmentes volt,és akkor jelentkezett újra a betegség,és fél év alatt elvitte.Remélem,hogy te egészséges maradsz,bár mindenütt azt hallottam,hogy 5 év után mondható,hogy egy rákos beteg meggyógyult.Te még csak 2 éve vagy túl rajta,és ott van a fiacskád is.Ha szülsz még egy gyereket,és újra beteg lennél,akkor a párodnak kellene a legrosszabb esetben mindkét gyereket felnevelni,lehet,hogy nélküled.
Jól gondold át a dolgokat,mielőtt döntesz,együtt a pároddal.Kívánom,hogy egészséges maradj.
Szia!
Egy ffi pszichológus egyszer azt mondta nekem, hogy egy férfi ritkán érzi, hogy kész a gyerekvállalásra. Minden korban más-más ok miatt. Én nem egy duhaj pasit ismerek, akik 40 éves koruk után higgadtak le egy nő mellett, és akkor jött a baba. Azóta ők a legbüszkébb apukák, kényeztetik és imádják a gyermeküket. Tudom, hogy nálatok kicsit más, mert már van gyereke a párodnak, de nem hiszem, hogy ez annyira befolyásolná a babával való kapcsolatát. Ha mutat egy kis hajlandóságot, és nem zárkózik el mereven, én biztosan megpróbálnám meggyőzni, és belevágnék.
Gratulálok, hogy legyőzted a dögöt! A barátnőm is keresztül ment rajta, láttam a mélypontot, tudom, milyen nehéz lehetett Neked is!
Első vagyok. 07:39 válaszából nem tetszik, hogy most akkor aggódj örökre a mellrák miatt, és ezért ne vállalj gyereket. Szerintem pont ez az a hozzáállás, ami semmi jóra nem vezet. Pozitivan kell hozzáállni.
Szerintem pasik a gyerekvállalás nevelés rovatot ritkán látogatják, de majd megkérdezem férjemet :D
Az ötvenes férfiak sajnos úgy hullanak, mint a legyek. :-(
De ezzel nem elriasztani akarlak a gyerekvállalástól, egyáltalán nem. Csak azt mondom, hogy nem lehet tudni, a párod milyen egészségi állapotban lesz 5 év múlva. Neki is kellene egy alapos kivizygálás, főleg ha sokat dolgozik. Az infarktus rengeteg életerős férfit elvisz, pedig vannak előjelei.
Szia!
Én mindenképpen azt mondom,hogyha szeretnél kisbabát,akkor tedd meg a lépéseket!A férfiak ilyenkor mind kétségbe esnek,de ha megtudják,hogy a párjuk a kicsijüket hordja a szivük alatt,akkor már örülnek!Ha hezitál,azt jelenti,hogy ha megfoganna a baba,akkor nem lenne már kifogása!Bátran vágj bele!Az én párom se akarta annyira a babákat,de ahányszor megtudta,hogy terhes vagyok,nagyon örült!
Kitartást és jó egészséget kivánok!
Szia!
Gratulálok ahhoz, hogy túl vagy anehezén! Szerintemalegszebb és a legtermészetesebb életösztön vezet Téged és a párodat! Ismerek olyat, aki orvosi műhiba miatt meghalt, 2 kisgyerekkel (4 és 6 évesek) és rá 19 hónapra a férj is meghalt rákban...de a hab a tortán, meghalt napra pontosan egy évre rá a nagymama is. A két gyerek mégse boldogtalan, és biztos vagyok benne, hoyg nagyszerű emberek lesznek. Ismerek olyat is, aki bőven túl a 60-on lett apa, és szuper apa. És amikor közel 90 évesen elment, a fia,a ki már 30 körül volt, egyszerűen nem tudja elengedni, pedig felnevelte őt. Persze elfogult vagyok, de ha mindenki ebből indulna ki, hogy a statisztika szerint mikor kell elmennie ebből az életből, már rég kihalt volna a világ. Meghalnak emberek 30 évesen is, és van, aki 100 évet él. Ha két ember akar életet teremteni, akkor szerintem (Hittől függetlenül)lesz ereje felnevelni a gyereket. Én elfogult vagyok, 31 leszek két hónap múlva, a férjem pedig most töltötte be az 55-öt, túl rengeteg komoly betegségen. És mégi sbelevágtunk. Most volt az első inszeminációnk, elvileg 8 napos vagyok, és nagyon reméénykedem...Ja, és egy nő, vagy egy férfi is, ha szülő, ha igazán szülő, akkor felneveli a gyermekét egyedül is. Lásd a háborús árvákat... az élet mindig ad megoldást, ha a belsőd ezt sugallja, ne félj igent mondani a hívó szóra! Persze mérlegelve, akkor, ha a rosszat is el tudod fogadni. De én nagyon hiszek Benned, Bennetek! Írj majd, hogy mi van NÁlatok!
Rebike
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!