8 hónapja próbálkozunk, és kicsit kezdem feladni! Beszélgetünk? Ti hogy élitek túl ezt az időszakot?
Tudjátok, az első hónapokban még minden vérzést idegrohammal vártam, hogy na majd most biztos sikerül...
Most meg már inkább azt gondolom közben, hogy na most se sikerült...
Az előző hónapban még rosszabb lett a helyzet, ugyanis 5 napot késett és már mindenki azt hitte, hogy na most tuti terhes vagyok, erre vagy 3 negatív teszt után meg is jött...:( De az a vicc az egészben, hogy már meg se lepődtem..
Mit tehetnék, hogy ne adjam fel?
Nem akarom, hogy eljöjjön az 1 év és menni kelljen a meddőségibe... Csak már olyan közel van...
Ti hogy élitek túl ezt a mélypontot?
válasza:Első babám elsőre összejött,második 2-3 év után jött össze(meddőségin kivizsgáltak mindkettőnket és semmit sem találtak ami akadályozná)
3.babám elsőre összejött.
Megmagyarázhatatlan.
válasza:Mi már egy éve próbálkozunk, az elején tudta a nődokim, hogy a prolaktin szintemmel gond van, de valahogy nem igen figyelt rám. így januárba átmentünk a kaáliba és ott ugyan ezt megállapították plusz ők az okára és rájöttek, hogy mitől van, így jelenleg a meddőségi dokim tanácsára szünet 1-2 hónapig vagyis amíg helyre nem áll ez a szint. Sokszor volt, hogy feladom és elegem van az egészből, és nem azért, mert nem egyből jött össze, hanem azért, mert nem vagyok egészséges.
A meddőségibe nem kell menni, de egy teljes kivizsgálást viszont meg fog érni.
válasza:Szia!
Nekünk ez a 7. hónapunk és én is azt érzem, amit te. Minden hónapban elhatározom, hogy vége, nem foglalkozom vele, de a mensi előtti 1-2 hétben már napról-napra jobban figyelem magam, akaratlanul is. Végül minden hónapban újabb tünetet produkálok és azt hiszem sikerül. Az utolsó napokban pedig nem is harcolok, átadom magam az érzésnek, hogy sikerült és jön a pofon... Nem jó így, de nem tudom mit tegyek...
Egyébként ezt az 1-2 hetet leszámítva nem foglalkozok a témával... ráadásul rendszertelen a mensim, ebben a hónapban kezdtem el barátcserjét szedni egyéb okokból is.
És hogy hogyan éljük túl ezt az időszakot? Igazából én sem tudom, de ott van bennem a remény és hogy ez még mindig "csak" 7 hónap és nem 7 év... szóval lehetne rosszabb is és a párom is támogat, igyekszik vígasztalni, átölel és megnyugtat. Nekem ez sokat segít.
27/L
Mindenkinek ment a zöld kezecske, nagyon kedvesek vagytok mind, hogy írtatok nekem!
A helyzet az, hogy most egy hónapja az anyósomhoz kellett költözzünk, mert sajnos nagyon beteg (agydaganat), és én ápolom Őt, valószínűleg az idegesség miatt késett az előző hónapban, amin végeredményben meg se lepődtem.
Most kicsit emiatt is vagyok kicsit csalódott, hiszen nem így képzeltem a továbbiakat, hogy munkanélküliként fogok itthon ülni és az anyósomat ápolom.
A kivizsgálást én is nagyon szeretném, viszont jelenleg van egy kis akadálya, az hogy mivel 2 hónapja elbocsájtottak a munkahelyemről, nincs tb-m, mindaddig amíg meg nem kapom az ápolásit!
Úgyhogy még kb. 1 hónapig, addig meg valahogy kibírom úgy vagyok vele..
Valójában sejtem, hogy mi lehet a probléma, úgyhogy ha igazam van nem kell túl sok kivizsgálás, elég lenne egy hormonszintet nézni, ugyanis, a hőmérőzés által rájöttem hogy a 25 napos ciklusaim 17-18. napján van a peteérésem, azaz sárgatest elégtelenségem lehet, mivel nagyon rövid a luteális fázisom.
Próbálkoztam már cickafarkfű meg palástfű teával is, ittam minden nap egy cikluson keresztül, és ezt követte a 29. napos ciklus, amikor ugye késett... akkor is szerettem volna inni a teákat, csak költöztünk meg felújítottunk így aztán tényleg nem volt időm ezzel foglalkozni..
Most kicsit romokban volt a lelkem emiatt a sok sürgés-forgás miatt, lehet azért is jutottam a mélypontra, nagyon hálás vagyok nektek, hogy írtatok, egy kicsit összekaptam magam.. :D
válasza:Ezután a kérdés után anyósom elhunyt májusban, akit én ápoltam, ez elég nagy megrázkódtatás volt a páromnak is és nekem is, ezért nem is nagyon figyeltünk oda erre a témára... Utoljára május 31.-én jött meg, de sajnos július 20.-án elvetéltem! Ekkor már endokrinológushoz jártam, aki talált is valami nagyon eltérőt a hormonok között csak le se szarta a fejemet, így aztán a következő hónapban újra terhes lettem és újra elvetéltem.... a kedves doktor úrnak köszönhetően...
A 2. vetélésem után a doktorom nyugdíjba ment hála az égnek, és kaptam egy nagyon aranyos doktornőt, aki azóta is gyógyszerrel kezeli az alul működésemet, és most 16 hetes terhes vagyok, ezután a sok rossz után :D
Az kellett szerintem a teherbeeséshez, hogy az életem hirtelen felforduljon és tényleg ne tudjak erre gondolni!
Hiszem, hogy az én drága anyósom segített nekünk, hogy sikerüljön az ő kis unokája, akit már nagyon várt :D
A sors is úgy akarta, hogy amíg őt ápolom ne legyek terhes..
Most már úgy gondolom, hogy mindennek meg van az oka!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!