Akik 3 vagy több gyerkőcöt vállaltak! Úgy vállaltátok be a több gyereket, hogy tudtátok, hogy mindent meg tudtok adni nekik?

3 gyerekem van, én nem akarok mindent megadni nekik. A férjem mérnök de úgy lett az, hogy egyetem mellett dolgozott, és olyan jól tanult, hogy kapott ösztöndíjat. Nem a szülei tették a feneke alá a diplomát. A házat is magunk vettük magunknak, igaz törlesztjük még pár évig, de nem a szülőktől függünk. Én is diákmunkáztam már szakközéptől, így volt olyan ruhám cipőm amilyet akartam, nem vártam el extrákat a szüleimtől, örülök, hogy etettek. Szerintem nagyon is jó dolog ha a gyerek megtanulja fedezni a szükségleteit.

Ez nem jelenti azt, hogy ha lehetőségem van rá nem segítek nekik egyszer-egyszer, de egyáltalán nem akarok nekik mindent megadni.

Soha nem lehet tudni, mi lesz 10 vagy 20 év múlva, de manapság még azt sem, hogy jövő héten mi lesz.

Most jól állunk, és ha őszinték akarunk lenni, akkor nagyon kicsi a valószínűsége, hogy ez változni fog, mert mindkettőnknek stabil és magas pozíciója van a munkahelyén, tehát még ha bekövetkezne is, hogy elveszítjük az állásunkat, nem valószínű, hogy a hátunk mögött lévő tapasztalattal nem vesznek át máshová. De ugye nem lehet tudni, és bár bevállaltunk 4 gyereket, sosem gondolkozom ezen, hogy mi lesz a családalapításukig, de reálisan végiggondolva ha a szükségesebb dolgoknál maradunk (az egyetemet még ide sorolnám), akkor igen, valószínűleg meg tudjuk adni mindegyiknek.

Másképp nem vállaltuk volna, én is azért vagyok egyke, mert a szüleim mindent meg akartak adni nekem (és itt inkább taníttatásra gondolok, mint elkényeztetésre), és ennek köszönhetően vagyok most ott, ahol.