Érti ezt valaki? Miért ilyen nehéz? Feladom! Én már nem tudok újabb ötletet, elfogyott az erőm, legszívesebben fel sem kelnék többet..

És ott mit mondtak?inszem?lombik?ezek se sikerültek?mert ha igy van,akkor van okod aggodni...de itt egy hasznos kérdés:

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__teherb..

tudom mit érzel, én is ezt érzem. nem is tudok sokat hozzáfűzni, olyan mintha én írtam volna ki a kérdést.

nem fogom azt írni, hogy fel a fejjel te is leszel anya, amikor ezek a szavak engem sem nyugtatnak meg, én is sok mindent kipróbáltam. az orvosom szärik a fejemre, sosem vizsgál meg rendesen és sosem ad normális választ, nekem keresnem kell egy másik orvos.

viszont ahhoz hogy tényleg sikerüljön ne stresszelj, és nem csak általánosan értem hanem tényleg ne stresszelj MERT most jön a lényeg, a stressz felemeli a prolaktin szintet ami nagyon fontos a teherbeeséshez, én kaptam gyógyszert is rá az endokrin.-tól és hiszek benne. bármibe is kezdesz legyen akár tea akár gyógyszer, hinned kell benne hogy segít, ne csak úgy szedd rutinból, hanem minden egyes napnál gondolj arra, hogy ez segít. én így voltam a palástfű teával képzeld el, úgy kortyoltam, hogy közben elképzeltem mi zajlik a testemben és mikre hat a tea. bejött. terhes lettem. de akkor még nem volt kivizsgálva a hormonháztartásom és mivel magas volt a prolaktin szintem el is vetéltem. most hogy szedem a gyógyszert és elmúlik a menszeszem megint elkezdem inni és hiszek benne továbbra is. neked is csak ezt tudom tanácsolni, fontos hogy az embernek legyen hite, akár magában higgyen akár másba kapaszkodjon, hit nélkül nagyon nehéz.

Hát fura egy doki,mert ha valakinél látszolag rendben van minden,akkor is el szokták kezdeni,igy segitve hogy összejöjjön a baba.

Férjednél is minden rendben?

Voltatok olyan vizsgálaton is, ahol azt nézik, hogy a nyákod öli-e a spermiumokat? Ha mindkettőtöknél minden rendben, szerintem menjetek a Kaáliba vagy más meddőségi központba, ott tuti segítenek. A sima nőgyógyászok nemigen veszik komolyan ezt a problémát. Lehet nektek csak egy inszem kell és már jön is a baba.

DE!! Ezt a nagyon rágörcsölést hagyd abba, totál kiszívja az ember energiáját. (Tapasztalat. Mi 2 éve próbálkozunk és már lombikozunk. 1 év után már Kaáliban voltunk. ) Barátnőidet ne veszítsd el. Ne azt nézd, hogy "neki miért, nekem miért nem sikerül", hanem fogd úgy fel, hogy "nekem is lesz babám." Nem könnyű, tudom.

Tesóm mikor bejelentette, hogy 6 hetes terhes, nekem pont aznap jött meg (az volt az első sikertelen hónapunk). A kis huncut már szaladgál...Minden egyes hónap nehéz volt, látni ahogy növöget tesóm pocija. Akkor egyszer lecsesztem magam, hogy nem szabad depisnek lennem minden alkalom után amikor találkozom vele, nem fog semmi jóra vezetni, mert csak magamat készítem ki. (Ahogy most te vagy). Így elfogadtam, hogy nemsokára nagynéni leszek és izgatottan vártam a babát. Tudtam, hogy ha így folytatom a gyerekre ill. tesómra vetítem ki a gondom és ők nem tehetnek arról, hogy mi így állunk. Arról nem beszélve, hogy a barátok között csak úgy halomra jöttek a váratlan babák...nagyon-nagyon nehéz volt... Már lenyugodtam. 2 inszemen túl vagyunk, most várjuk a lombikot. Persze, hogy minden nap eszembe jut a baba, de akkor elkezdem hajtogatni magamban, hogy nekünk is lesz, csak ki kell várni. Ha ideges vagy, azzal nem segítesz, csak ártasz. Próbálj lazítani, olvass vagy tornázz vagy csinálj olyan valamit ami leköti a gondolatod...Mást nem tudok már tanácsolni, együtt érzek veled, sajnos sokan vagyunk így, mint te. Kitartás és kezd el újból élvezni az életet. Próbálj meg úgy élni, mint mielőtt belekezdtetek a családalapításba.