Miért gondolja úgy, hogy még mindig nincs itt az ideje? :O
Barátnőm 27 éves és úgy néz ki hogy terhes. Nagyon be van tőle parázva, mert új kocsit akar venni, egyetemre jelentkezett, elkezdett tanítani. Kétségbe van esve, hogy mi van ha terhes, olyankor hogyan kell abortuszra elmenni. Mondtam neki, hogy 27 éves egészséges, stabil anyagi körülmények között lévő nőnek (mint ő) elég nehéz elmagyarázni a dokinak, hogy miért is nem kell a baba.
Én is terhes vagyok, de sosem fordult meg a fejemben, hogy elvetessem a babám, pedig jóval fiatalabb vagyok.
Miért nem látja be, hogy 27 évesen ha elveteti elég nagy kárt tehet magában? Nincs még bébije.
Köszi a válaszokat!
Köszi!
Hát elrettentő példának tartom magam, mert minden rossz megtalált a terhesség elején. Hányás, szédelgés, kórház. De nem hinném, hogy ettől menne el a kedve...legalábbis remélem, hogy nem játszottam benne szerepet :)
Az én "barátnőm" épp az ellenkezőjét próbálta elérni: hogy ne tartsam meg a kislányomat, mert most pont nem jók a feltételek hozzá.
Én persze egy pillanatig sem gondolkodtam a dolgon én akartam Alízt az első pillanattól kezdve. :)
Még akkor is ezt szajkózta, mikor már 4 hónapos terhes voltam, azt mondta, hülye vagyok, meg fogom bánni.
Ma én vagyok a világ legboldogabb anyukája, ő pedig elveszített egy barátnőt...azóta sem kerestem fel ugyanis. Ő próbálkozott, de ezek után nem volt kedvem tartani vele a kapcsolatot.
27 éves voltam, és igen, pont taníthattam volna én is! :) De mennyire hitelesebb leszek majd, hogy van saját gyerekem... teljesen más így a világ, másképp látom a gyerekeket. Most már tudom, hogy az az idegen gyerek valaki másnak a világot, a mindent, a legnagyobb kincset jelenti, akiért kész lenne meghalni is. Már másképp állok minden gyerekhez.
Szerintem ez egy kezdeti pánik, és meg fogja gondolni magát, persze csak akkor, ha harmonikus párkapcsolatban van, ahol a partnere is fel van készülve a családalapításra.
Bízom benne, hogy egy értelmiséginek, egy pedagógusnak nem lesz szeretethiányos gyermeke...
Az lenne a legjobb, ha ilyenkor csak meghallgatnád őt, de a döntést megpróbálnád rábízni... hagyd, hogy beszélje ki magát, foglalja össze a félelmeit, és meglátod, végül ő hoz majd remélhetőleg jó döntést.
Egy gyermek születése mindent megváltoztat, semmi sem lesz a régi, ettől szoktak anyukák-apukák eleinte bepánikolni, de hamar rájönnek, hogy autó, munka, pénz együtt véve sem ér fel a kisbaba egyetlen mosolyához...
Kedves utolsó!
Teljes mértékben egyet értek veled, és nem úgy értettem, hogy egy értelmiségi több vagy jobb lenne, csupán arra gondoltam, hogy egy pedagógus tanul pszichológiát, gyermeklélektant, fejlődéslélektant, vagyis sokkal inkább beleláthat egy gyermek szükségleteibe, lelkébe, mint egy olyan anyuka, akinek nem szakterülete maga a gyermek. Magamból kiindulva azt gondolom, hogy pedagógus az lesz, aki eleve szereti a gyerekeket. Ezt a pályát eleve nem lehet a pénzért csinálni, ez hivatás.
Erre írtam, hogy bízom abban, hogy nem lesz szeretethiányos pont egy pedagógus gyereke, mert az "ultragáz" lenne...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!