Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Semmi önbizalmam nincs. Mikor fogom végre felfogni, hogy komolyan gondolja a kapcsolatot és tényleg szeret?
20 éves lány vagyok és az utóbbi fél évben óriásit fordult velem a világ. Előtte soha nem volt barátom, semmilyen kapcsolatom nem volt a fiúkkal. Évekig irigykedve néztem osztálytársaimat, barátnőimet, vagy akár totál idegeneket az utcán, hogy istenem, de jó nekik, mit meg nem adnék egy szerető barátért... Csúnyának gondoltam magam, elkönyveltem hogy soha egy pasi sem fog észrevenni (nem hordok kihívó ruhákat, nem sminkelek, nem festem a hajam...). 20 éves koromig várni kellett, aztán végre!
6 hónapja összejöttem egy fiúval, akivel előtte már egy évig ismertük egymást és nagyon jó haverok voltunk, sokat beszélgettünk. Nagyon sok mindent megtudtunk egymásról, míg végül egy év után összejöttünk, így nagyjából tudtam, mit várhatok a kapcsolattól. Én már hónapokkal korábban többet szerettem volna barátságnál (de kezdeményezni persze nem mertem), így nagyon boldog voltam. És mégis, kapcsolatunk első percétől kezdve félek. Mivel még soha nem volt senkim, vele volt az első csók, petting, szeretkezés (4 hónap után esett meg először), és mindegyik előtt féltem, hogy elrontom, hogy rosszul csinálom, hogy ciki helyzetbe kerülök... Félek, mikor bemutat a barátainak, hogy nem leszek jó nekik... Folyamatosan aggódom, hogy vagyok elég jó neki, ha beszélget egy csinosabb lányismerősével, máris kis belső pánik tör rám (persze nem mutatom).
Az egyik ok, hogy nagyon helyes srác, ezt most nem dicsekvésből írom, de sok lánynak bejön, mikor még alig ismertem, akkor is sokszor volt beszédtéma a csajok között. Népszerű is, olyan társaság középpontja típus, de jó értelemben, mindenkivel kedves, segítőkész, nagyon jó a humora, okos... Épp ezért alig akarom elhinni, hogy én kellek neki, pedig hozzá képest szürke kisegér vagyok.
Nagyon érezteti velem hogy szeret, és biztosan így is van, mert hát másfél éve ismer, fél éve együtt vagyunk, 4 hónapot várt rám az első szexig (többet is várt volna, pedig ő már rég nem szűz), szóval tudom, hogy nem csak bizonyos dolgokra kellek neki... Mégis mindig félek, aggódom, mintha folyamatosan arra a pillanatra "várnék", hogy közli velem hogy vége, talált magának jobbat...
Bocsánat itt a hosszan kifejtett hülyeségeimért, de hátha valaki tud tanácsot adni, hogy tudom bebeszélni magamnak, hogy elhiggyem végre, hogy ő az ÉN barátom, ENGEM szeret, és nem a többi hiper-szuper lányt?
Esetleg fejezd be a rinyálást. Egyszerűen röhelyes vagy. Most tudod, hogy szeret téged, vagy nem? Ha tudod, mit játszod azt, hogy nem hiszed el? Ha meg nem hiszed el, miért mondod, hogy úgy van? Ennek semmi értelme. Ezt azért nem gondolhatod komolyan; mintha a skizofrént játszanád.
Ha ilyen kis önsajnálkozó, unalmában problémáró fajta csaj vagy, akkor elég könnyen talál magának tényleg valaki jobbat.
Pont a legmegfelelőbb helyre jöttél a kérdéseddel. Akkor fog megjönni az önbizalmad, amikor egyszer úgy vérig sértenek, amit már te is igazságtalannak érzel. Egész addig elleszel ebben a langyos vízben, sajnálod magad, miközben gondolhatnád azt is, hogy te vagy a világ egyik legszerencsésebb fiatalja. Utána fog csak megjönni az önérzeted. Minden jót!
Dr. Endorfin
Én is ilyen voltam,de ahogy te is írtad , nincs önbizalmad, azért mert ennyi ideig nem volt senkid , és elkönyvelted magad annak hogy szar alak vagy semmire se jó , "szürke kisegér" , de ez nincs így , 95% ba aki ilyet gondol magáról , az sokkal színesebb mint a körülötte lévő "többi hiper-szuper lány" ,pontosan a sok szenvedés miatt, csak ezt még nemtudod magadnak beismerni , mert nem mondta el még senki neked hogy mennyit is érsz. ha adhatok egy tanácsot , ezzel ne is probálkozz hogy bebeszéled magadnak , mert az csak addig tartana amig pl: beszélget egy lánnyal. de a legfontosabb hogy beszélj erről vele hogy te mit érzel meg stb. ha olyan rendes ahogy írtad akkor segíteni fog neked ebbe , és többet mondja hogy csodálatos vagy szép vagy stb..., hogy nőjön az önbizalmad, persze ettől csak egy kicsit fog nőni , elkell teljen vele talán 1 év talán 2 amire tényleg úgy fogod érezni hogy ő téged szeret, a korábbi szar dolgok miatt , hja és még valami ne tekintsd tárgynak , amit bármikor elveszíthetsz , probálj meg megbízni benne , mert azért érzed ezt a hiper szuper lány dolgot is , mert nem bízol benne (persze úgy gondolod hogy megbízol benne, meg mindent megbeszéltek gondolom stb. ) , de ennek ellenére még nem bízol benne , el kell teljen egy bizonyos idő mire ez megváltozik , probálj meg magadban kis lépéseket tenni , nekem pl a barátnőmnél az volt egy kis lépés hogy : velem amikor találkozik, melegítőbe is odajön , mert előttem nem felszineskedik , hanem azért jön abba mert az a fontos neki hogy velem legyen , nem az hogy tökéletes legyen mittudomén a ... haja. szóval én is így éreztem sokáig ,pedig nem vagyok egy csúnya pasi, ha 10 ből 6-7 nő nem fordul utánam az utcán , akkor szar napom van... , probáld meg élvezni most már egy kicsit az életet , ne törődj azzal hogy mikor szerethet ki belőled , csináld azt amit szeretsz , ha szeretsz úszni menj el úszni , ha szeretsz olvasni , olvass el egy jó könyvet , de ne agyalj ezen mindig , ha agyalás helyett azt csinálod amit szeretsz és élvezed az életet (a te magad módján , nem úgy amit rádkényszerítenek a körülmények ) ,akkor soha nem fog kiszeretni belőled. szóval tanács : beszélj vele , idő , te egy fantasztikus nagyszerű ember vagy , kis lépések , ő nem tárgy amit bármikor elveszíthetsz, és élvezd az életet, a te magad módján.
21/F
ui.: ha van még kérdésed nyugodtan írj
én is addig voltam féltékeny amig vissza nem jött az önbizalmam, és elégtételt nem vettem. Rájöttem hogy megbízhatok a pasimban, hogy neki sincs sok önbizalma, hogy sokat vagyunk együtt és ideje, pénze energiája se lenne csajozni, ahogy nekem se pasizni (magamból indultam ki)
ismerem, tudom mennyit alszik, mik a hobbijai, mikor kivel van, és tudom hogy lelkiismeretes ember, és előbb mondaná el, ha baj van, minthogy megcsaljon, sőt rajta nagyon lehetne látni, ha ideges, a lelkiismeretére bízom. Ő is gondolhatná azt, hogy megcsalom, vagy elhagyom mert elegem lesz belőle. Tudja jól hogy sok pasinak tetszem, méghozzá jó pasiknak, és mivel udvarol nekem egy két pasas, még ha nem is lehetek velük nagyon jól esik. És mivel tudom hogy az egónak ez kell, ezért elfogadom, ha a pasiknak is ez kell, ennyi elég is. De én növelem eléggé az egóját, és vagyok olyan jó az ágyban ahoz, hogy ne csaljon meg, és ne kockáztatná a velem való kapcsolatot, mert sokat veszítene, ha dobnám. Tudja hogy van akkora önbecsülésem, hogy nem futnék utána. És ettől lesz izgalmas és vonzó egy nő, igazi nő, hogy van büszkesége, tartása. Nem nagyképüségből mondom, de nekem nagyon nem volt önbizalmam, ez tudatosult bennem és próbáltam kezelni, most hogy értem mi volt, már könnyebb volt tenni ellene és leküzdeni. Pl nem veszem fel azonnal telefont pasimnak, akkor sokkal jobban aggódik értem és teper utánam. Ez jólesik ha azt hiszi másokkal chatelek, vagy titkolózom :)
mivel nimfománnak tart és keveset vagyunk együtt azt gondolja, hogy esetleg más pasikkal is kipróbálnám, csak szexből, vagy hogy inkább vibrit használok, minthogy vele szexeljek :)
de még mindig jobb mint megcsalni valakit.
néha nem is árt ha a pasik azt hiszik hogy kaphatóak vagyunk egy kis titkos flörtre. Ilyenkor nevetek, hogy jaj én aggódok, mikor neki lehet több oka lenne rá :)
bár van egy pasi aki sokal több szerelmes levelet írt nekem pár nap alatt, mint a pasim fél év alatt
szeret ő is biztos, csak ő annyira nem mutatja ki, több féle pasi van
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!