Van olyan, aki "görcsösen" akarta és úgyis sikerült?

Teljesen érthető, én is így lennék. Szerintem ez még nem túlzás, ennyi belefér. Annak idején én is néztem az ovut, számoltam, mikor születne, ha sikerülne és rengeteget olvasgattam erről a témáról.

A "nagy" lányom két éves, a kisfiammal mára vagyunk kiírva :)

Nagyon sok sikert kívánok Nektek!

/ui: dokinál voltatok amúgy? Egy év sikertelen próbálkozás után már érdemes elmenni vizsgálatra mindkettőtöknek

Ha ez nem görcsölés, akkor mi az, ami szerintetek már az?

Én is számolom a napokat, alig várom, hogy teszteljek, bár már egyre kevesebb a lelkesedés, hiszen folyton csak 1 csíkom van.

Szinte minden nap olvasok babás oldalakat teherbeesésről, de már próbálom nem beleélni magam a tünetekbe, hiszen minden hónap más, mégis eddig csak csalódást okozott.

Szeretkezés után PÉ körül az ágyban maradok 15-20 percig feltámasztott lábakkal.

Ez sem görcsölés?

Kisbabára rá sem bírok nézni, mert rögtön sírnom kell, elfog a szomorúság és igen, az irigység.

Szia!

Én is ugyanígy vagyok, csak én még hőmérőzök is. Mi 7 hónapja póbálkozunk, de én is egyre reménytelenebbnek érzem ezt az egészet. Arra szoktam gondolni, hogy olyan sokaknak sikerül nap mint nap, hogy kizárt, hogy mindenki nyugodtan, elvonatkoztatva próbálkozik. Tuti, hogy sikerül így is. Bennem ez tartja a lelket.