Más is hamar eldicsekedett a hírrel? Ki az aki nem titkolta?

Valóban elenyészőbb a baj az első trimeszter után de azért sajnos néha előfordul tragédia.

De csak pozitívan!!

szia

5 hetes terhes voltam mikor a munkahelyemen közöltem már a közvetlen főnökömmel a hírt. Anyósommal és édesanyámmal is azonnal megosztottuk a hírt, pedig nem tervezett baba volt.

Eszembe sem jutott elhallgatni. Utólag sokan meg is jegyezték, hogy ilyen hamar nem szabad elárulni. De ha nem árulom el, akkor meg örjöngtem volna magamban, ha a dohányzó emberek mellettem pöfékelnek? Vagy ha cipelni kell valamit, akkor azt mondom, hogy meghúztam a hátam? Amikor mentem a vizsgálatokra, akkor milyen címszóval kéredzkedtem volna el a munkából? stb. Nekem ez így volt természetes.

Szia!

Én nem akartam elmondani senkinek a 12. hétig, de amikor elmentem az első ultrahangra, ahol megállapították a terhességet, kijöttem a kórházból, két percig csak ültem a kocsiban és néztem magam elé, a sírás volt rajtam a boldogságtól és nem bírtam ki, hogy ne mondjam el mindenkinek!!!! Csak azt vártam, hogy múljon el a meghatottságom, hogy tudjak beszélni a telefonba, rögtön hívtam a férjem, anyukám, és a legjobb barátnőim. Férjem azonnal hazajött a munkahelyéről és elutaztunk a szüleihez (20 km kb.), hogy elmondjuk a hírt!:)

Persze ez csak a család!!(a legjobb bnők is ide tartoznak:) és megkértünk mindenkit, hogy azért még ne kürtöljék szét a világba, majd mi szeretnénk a 12. hét után!:)

10:23 vagyok

Ekkor voltam 7 hetes :) És már hallottam a szívhangját:)) Nem lehet ezt kibírni:))))

Kedves 10:22-nek is igaza van.

Én pl. a munkahelyemen szerettem volna kivárni a 12.hetet, míg szólok, de hamar lebuktam, mivel ezelőtt dohányoztam, és rögtön feltűnt mindenkinek, hogy most miért szoktam le ilyen hirtelen...:)

én az első terhességet amint megtudtam elmondtuk szülőknek, közeli barátoknak. Nem bírtam megállni, hogy ne kürtöljem szét. Úgy örültem,a mikor mindenki gratulált, kérdezgetett stb. És aztán sajnos a 6. héten elment a baba. Szörnyű volt utána :-( A család folyton azt kérdezgette, hogy kiderült-e, hogy miért ment el stb.

Rá úgy fél évre megint terhes lettem. 7. hétig a szülők sem tudták, nem mertük elmondani, a 13. hétig (amíg a genetikai uh-n rendben nem találtak mindent) a barátainknak sem. Nem akartam újra átélni, hogy mi van ha baj van. Amikor elmondtuk, valahogy így kezdtem: "Van egy hírünk, babát várunk...megint"

Szaztiok!

Nekem már elment egy baba és most ujra terhes vagyok. Azonnal közöltem a férjemmel és a férjem meg szétkürtőlte mindenhol, sőt a facebookon kiírta ! ( Talán ez egy kicsit túlzás is, de annyira örült! ) :))) Az első terhességemnél babonáztunk és el is ment ( bár most már jobb hogy igy alakult mert azóta nem azzal a férfivel élek ). Mióta nem vagyok babonás semmire, azóta minden rendben van és ez nem csak a terhességre vonatkozik hanem mindenre. Szerintem az segit a legtöbbet ha pozitív valaki és nem beszél be magának semilyen negatív, rossz dolgot.

21+3 hkm