Nagyon kibuktam? Kinek van igaza?
Előre szólok, hosszú lesz!:)
Szóval az én drága férjemmel kb. egy éve megbeszéltük,hogy idén április-május környékén babaprojectbe kezdünk! Azért "kell" várni, mert így kapnék normális GYED-et! Mármint ha 2012-be szülnék! Nem mondom, hogy nem volt rossz, de gondoltam kivárom! Közben viszont elkezdtem itt olvasgatni ezt a rovatot és rádöbbentem,hogy milyen kevés esély van,hogy elsőre összejön akár egészséges fiataloknál is. Hánytam-vetettem a dolgot, végül felhoztam a páromnak,hogy mi lenne ha hamarabb próbálkoznánk, aztán ha jön, akkor sem leszünk akkora gondban. Hozzáteszem, saját házunk és autónk van, hitel nélkül!
A párom belement. Már háromszor voltunk is együtt védekezés nélkül! Két napja történt egy dolog, amit bevallok, én szúrtam el. Kicsit "erőltetni" akartam a szexet, tudom nem kellett volna, vita lett belőle. A vita hevében azt vettem észre, hogy a férjem érveket hoz fel, mintha kifogásokat keresne. Jó, lenyugodtunk, ennyi. Tegnap azonban megint vita lett a dologból, mert én sérelmeztem,hogy kibeszélte ez a nővérével. A nővérről tudni kell, hogy elvált, anno ő is gyereket akart, de nem jött nekik össze, aztán meg befuccsolt a kapcsolatuk (nem a gyerek miatt) és szétmentek. Ő már akkor is, attól "félt", hogy nekünk hamarabb lesz gyerekünk! Többször volt,hogy azt hittük terhes maradtam, mindenki a környezetünkben úgy reagálta le, hogy ok, akkora gond nincs, ha jön, ő volt az egyelten, aki mindig azt hozta fel,hogy nem úgy volt,hogy még várni akartok, miért nem figyeltek jobban védekezésre stb. Ebből nyilván egy nő (én) levágja,hogy kicsit féltékeny és nem bánná, ha még nem jönne nálunk a gyerek. Ezért nem akartam,hogy ezekben az ügyekben a párom hozzá forduljon, mert borítékolni tudtam a reakcióit! Na mindegy, beszéltek tegnap a párommal és szép óvatosan beadagolta neki,hogy miért nem várunk, és hogy ő ismeri a párom, hogy mennyire rossz lesz neki, ha hiányt kell szenvednünk (miről beszél?) stb. Ergo erősítette a párom,hogy várjunk még! Pont ő, aki anno 8 hónapos kapcsolatba, 40 nm-es albérletbe, hitelre akart gyereket vállalni!
Nagyon összevesztünk a párommal, mert elmondta,hogy úgy gondolom a tesója féltékeny és jelen esetben van benne egy kis rosszindulatúság, és hogy miért nem mondta anno egy hete ezeket, amikor megbeszéltük,hogy hamarabb kezdjük. Nem kellett volna előttem elhúzni a mézesmadzagot, hogy már próbálkozunk! Erre mondta,hogy ő nem azt mondta,hogy ne próbálkozzunk, csak elmondta az aggályait. MOndtam, hogy oké, de én reálisan le tudtam neki vezetni,hogy kb. hogy fogunk anyagilag kinézni, és arra jutottunk, hogy nem lesz gond! Már azt sem értem miért vártunk eddig!
Nagyon mérges vagyok a tesójára is. Miért kell ebbe beleszólni bárkinek is. Ha bölcs lett volna, meghallgatja és azt mondja,hogy oldjátok meg, de nem foglalt volna állást szerintem! Ti hogy látjátok ezt az egészet? köszönöm
Igen most már nem hozom szóba, eldöntöttem.
Csak nem értem,hogy miért hívjuk próbálkozásnak, ha pont azokon a napokon nem fekszünk le nagyon, amikor összejöhet a gyerek!
De most már tényleg nem erőltetem! Lesz, ahogy lesz! Csak pont ettől féltem,hogy majd a tesójával beszéli ki ezeket, akiről tudom, hogy féltékeny. Ez nem gond, lehet,hogy én is az lennék, csak akkor ne adjon tanácsokat. Mert ennyire meg vagyok okos,hogy átlátok a szitán!
Egyáltalán nem rossz, mi a párommal 130ezerből, is szépen megélünk a babónkakkal, pedig albérletben lakunk. Megvan mindenünk , a babának is.
Az eröltetésről meg csak annyit, hogy az idegeskedés is gátolja, föleg ha rágörcsölsz.
Mondok 2 ellenpéldát:
Első: Szüleim egészségesek mindketten, mégis 4!! év kellett hogy az öcsém jöjjön....
Ellenpélda: Minekünk 2 hónap alatt összejött a baba.
Szóval ha akar majd jön.
Köszi!
Igen, tudom, hogy ha akar majd jön, de úgy gondolom,hogy ha két ember tudatosan tervez babát, akkor is le "kellene" feküdni, amikor megfelelő az időpont! Nem voltam én eddig rágörcsölve, csak pusztán hamarabb akartam neki kezdeni,hogy ha Isten na adja baj van, az is minél hamarabb derüljön ki!
Bocsi, itt nem is a tesó a lényeg. A féltékenység persze megvan. Mi 4 éve várjuk már a csodát, és bevallom őszintén, hogy amikor a tesómék beállítottak, hogy terhes a felesége, alig tudtam örülni, mert nem tervezték, csak úgy jött. Ha most jönne a másik sógornőm, hogy neki is sikerült, biztos elbőgném magam, tehát: aki rég vágyik a gyerekre, az sajnos akarata ellenére is, nem úgy fogadja mások babásodási vágyát, fáj amikor másnak csak úgy összejön, nekünk meg minden peteérésért hosszú procedúrákat kell végigcsináljunk. És nem rosszindulat hidd el Nekem, egyszerűen a fájdalom hozza ki ezt belőlünk.
És éppen ebből a négy év próbálkozási időből mondom azt neked, hogy beszéld meg a férjeddel, hogy te nem akartad erőltetni, sajnálod, ha kicsit rámenősebb voltál és ez nem lesz máskor így. Ők nem némi tenyészbikák, és hidd el, hogy mélyen sérti az Ego-jukat, ha így vannak beállítva. Képzeld el, hogy a férjed szeretne valamit tőled, és akkor kivételesen nagyon rámenős...nem éreznéd furán magad?? Sokkal vonzóbb nekik és nyitottak bármikor a szexre ha kívánják őket. Meg tudod, amikor ilyen közel van az, hogy baba legyen, megijednek a felelősségtől, az ismeretlentől, és bármilyen nagy szükségünk lenne nekünk is támaszra, mindig nekünk kell erősebbnek lennünk, és okosabbnak is:-D Ezért te csak számolgasd magadnak a napokat, de ne szólj neki:D Ő is akar gyereket, ezt már elmondta és ne is kételkedj ebben, de ők nem kíváncsiak a részletekre (főleg így az elején, mert így négy év után a párom már kívülről fújja az egésznek a hátterét-lombikozunk-). Hidd el, jobb lesz ez így mindkettőtöknek:D
Én kívánom, hogy mielőbb sikerüljön Nektek!!!
Kedves Utolsó!
Nagyon aranyos vagy!:) Igen, ahogy írtam, én mint nő,megértem, hogy féltékeny! Én is tuti az lennék. Én csak nem értem,hogy miért kell "oltogatni" a párom. Mert ez az, oltogatás.
Ha nem lettek volna a múltban olyan megjegyzései, amilyenek voltak, el is tudnám hinni,hogy valóban ez a véleménye, de így nem! Valahogy akkor is úgy érzem,hogy tolná a babavállalásunkat! Mondom, ahogy reagált eddig, amikor úgy volt,hogy terhes vagyok. Szabályosan remegett.
Ne adjon úgy tanácsot, hogy nem tud pártatlan és reális lenni.
Csak egy példa. Anno mi már együtt voltunk a párommal, amikor ők összejöttek. Elég gyorsan lett esküvő, kb. 4 hónapja jártak, amikor a párja megkérte a kezét. Nem mondom,hogy nekem nem esett rosszul,hogy mi régebb óta együtt vagyunk és nekem nem kérték meg a kezem. Nő vagyok, persze,hogy bántott. Sajnos úgy alakult, hogy apósom esküvő előtt kb. 3 hónappal meghalt. Felvetődött a kérdés,hogy megtartsák-e a lagzit. Nekem az volt a véleményem,hogy én nem tartanám így meg, de nem mondtam, nehogy azt higgye bárki is,hogy féltékenységből mondok ilyet. Magamban tartottam, és annyit mondtam csak,hogy döntsenek ők, ez kettőjük dolga. Pedig jöhettem volna én is a "szerintem halasszátok el egy évvel" dumával!
Na mindegy is, amit írtál, abban is nagy igazad van. Nem szabad erőltetni. Nem is fogom mostanában felhozni a férjemnek. Alakul, ahogy alakul!
Kedves Kérdező! Tisztasor: féltékenységről van szó.De az én véleményem csak annyi hogy nem kell foglalkozni hogy a tesó mit mond, át kell lépni, ha a férjed szeret(márpedig ha babát akar akkor tényleg igazán szeret) nem veszi figyelembe a tesóját.Ne görcsölj se a tesó miatt se a baba miatt.Ha akar akkor úgy is jön.
Sok sikert a babához!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!