Elegem van az egészböl. Ti hogy bírjátok? Nagyon elkeseredtem

Június óta nem szedem a tabit, augusztus óta nem jött meg.A doki mindent rendben talált nálam, azt mondta hogy várjunk 6hónapot a kimaradt mensik óta mielött bármilyen kezelés jönne, háhta a testem vissza talál magához.Többször is voltak terhességre utaló jeleim és mindíg annyira örültem neki titkon, és mindíg negatív lett az az átkozott teszt(utoljára október végén). Múlt hónapban ittam cickafark teát végig és elözö héten abbahagytam mert mondták hogy kell egy kis szünetet tartani. Megint terhességre utaló jeleim vannak: mellfeszülés,nagyobb mell, szédülés, hányinger, petefészkeknél és az alhasamban is volt az a mindjárt megjön érzés de nem görcsöltem úgy mint mensinél szoktam, olyan telített érzésem van, mintha belülröl nyomnának kifelé. Múlt hét kedden reggel rózsaszínest töröltem..másnap reggel is, de este meg vér is volt, tettem hát tampont,mert örültem hogy végre megjön, de fehéren szedtem ki..azóta a mai nap kivételével volt még hogy icipici véres nyálka volt de mindíg csak reggel aztán semmi ill. átlátszó folyás. Megint reménykedtem hogy baba lesz, hátha mégis összejött mert a párommal novemberben is sokat voltunk együtt...erre ma teszteltem egy 25-ös teszttel délután megint egy negatívat.

Nagyon összetörtem! Tudom hogy sokak akik évek óta próbálkoznak most megmosolyognak, de szörnyü érzés!Mindenki terhes a környezetemben, vagy pici babája van - tegnap voltunk keresztelön- és nekemis mindíg mondogatják hogy "na mikor lesz babátok végre?"...A mélypont tegnap volt amikor összejött a család és párom növérei mondogatták hogy "ha valami be akartok jelenteni most lenne itt az idö.....nem akartok karácsonyra ti is babát?" és hasonlók...komolyan legszívesebben ott hagytam volna öket.Anyukám azt mondta hogy szerinte azért két hét múlva teszteljek még egyet hátha....de én ma nagyon nagyon nagyon depis lettem a negatív teszttöl, úgy érzem hogy nekem soha nem lesz gyerekem, pedig nagyon szeretnék, mindíg is szerettem volna anyuka lenni. 26éves vagyok a párom 32 úgyhogy szeirntem pont jó idöben lennénk, de én már egyszerüen undorodom magamtól, söt egyenesen gyülölöm magmat! Olvasgatom ezt a fórumot is,egy csomó nöt nagyon irigylek, hogy ök csak teszteltek és puff ott volt a pozitiv teszt, mindenféle cirkusz és kerülö út nélkül...úgy szeretném ha egyszer nekem is így lenne, bár megfogadtam a mai nap után hogy soha többet nem tesztelek.

Nem sírdogálok és ilyesmi, mert nem akarom a páromat is ezzel stresszelni, de nagyon szarul vagyok!

Ti hogy bírtátok ha nektek lett negatív a teszt?....Bocsi ha sokat írtam...