Mit tennél, ha mániákusan rettegnél a teherbeeséstől?

Meseszerű életem volt, amiből már csak a gyerek hiányzott. Jött is, és vitt mindent. Az apukát a terhességem végén kirúgták a munkahelyéről, aminek a hatására teljesen bepánikolt. Ennek az lett a következménye, hogy elkezdett inni és félrelépni. 1 éves volt a lányunk, amikor elhagytam és vissza költöztem a szüleimhez, ahol megtűrt személyként éltünk. A vállalkozásom becsődölt, mivel közel sem volt elég időm rá. A kocsimat is el kellett adnom. Volt hogy egy órát álltam a buszmegállóban, mire jött egy alacsonypadlós busz, amire fel tudtam szállni babakocsival. A barátaim elfelejtettek. Szószerint csak mi voltunk egymásnak a lányommal. Évekig sírtam végig minden délutáni alvásidőt.

Egy éve végre lett egy normális párkapcsolatom és külön is költöztünk. Van rendes munkám, a gyerekem is boldog. A probléma, hogy mániákusan rettegek a terhességtől. Fogamzásgátlót szedek, mert több nőgyógyász szerint is ez a legbiztonságosabb, de ha egy napot is késik remeg a kezem annyira ideges vagyok. Ha kicsit gyengébb a mensim, akkor a következő hónapban már beképzelem, hogy terhes vagyok, és szinte érzem, ahogy rúg a baba, sírok, feszült vagyok, érzem a magányt, a kiszolgáltatottságot, hogy egy senki vagyok. Páromat is kiidegelem már ezzel. :(((