20 éves vagyok, pár napja tudtam meg, hogy babát várok. Azóta konkrétan ki vagyok borulva. Nem tudom mi lenne a helyes döntés, megtartani vagy megszakítani a terhességet?

"Az abortusz meg bűn, gyilkosság. Én nem szeretnék gyilkos lenni."

Ilyen értelmi szinttel szerintem jobb lenne, ha nem szaporodnátok.

20 évesen biztos nem vállalnák gyereket. Minek csesszem el az életem ilyen fiatalon?

Mitől félsz konkrétan? Úgy könnyebb válaszolni...

Tanulsz/dolgozol? Szüleid támogatnak?

Mérlegelj:

Van biztos munkatok? Lakás? Elég pénz egy gyerekre? Tanulsz meg?

Ha a házasság a legnagyobb probléma, azt akár holnap is lehet.

Ezeket kell mérlegelni, és ennek megfelelően dönteni.

Ez egy nagyon komoly és nehéz döntés.

Mivel a te testedről van szó, te fogod eldönteni nagyrészt, mi legyen vele. Nyugodj meg és gondold át alaposan, mit fogsz tenni. Bízz magadban, és abban, hogy amit teszel, az jó lesz.

Ha elveteted, az nyilván egyes vallások szerint bűn. De szerintem ne ez alapján ítéld meg a helyzetet, hanem, hogy szeretnél-e gyereket. Akarod-e pelenkázni, dolgozni érte, esténként felkelni, illetve szeretnéd-e látni apró kezecskéjét, aranyos mosolyát és hallani a nevetését.

Ha megtartod, természetesen a világ egyik, ha nem a legnagyobb csodája valósul meg. Viszont dolgozni kell, hogy meglegyen a betevő falat és el tudd látni. Ez valószínűleg nagyon nehéz lesz. De nem járhatatlan út. Te döntesz, amihez sok szerencsét! Talán tudtam segíteni. Minden jót kívánok!

(Az első két válaszolónak szerintem nem kellett volna megszólalnia, érdemlegesség tekintetében nem sokat tudnak felmutatni.)

Régen 18-20 évesen már szültek, az hogy a 21. században a szülés kitolódott 26-30 éves korra szimplán annak a jele, hogy az embereket leköti a tovább tanulás, a munka és igen, a mostanában kibeszélik azt az embert aki 24 évesen már házasodik, ilyenekkel nem kell foglalkozni.

Ha lesz bármi ami elrontja az életed az nem egy baba lesz. Másrészről meg gondolj bele, ha most meg lesz a lánykérés, akár össze is házasodhatnátok.

Ha még tanulsz vagy már dolgozol, akkor nézd meg milyen lehetőségek lennének, ha egyetemista vagy passzív félévet is felvehetsz akár, nem fog csúszásnak számítani. Ha pedig dolgozol, akkor a munkaadónak figyelembe kell vennie a terhességed.

Ha elveted egész életebe bánni fogod, inkább nőjön föl melletted a gyerek, mint egész életedben a "mi lett volna ha" kérdésbe belebetegedni.

Ha úgy érzed nem állsz készen rá, szüleid és a barátod szülei segíteni fognak a gyerek gondozásában, lehet kezdetben az lesz hogy "hát ezt meg hogy képzeltétek" meg hasonlók, de nagyon hamar rá fognak jönni hogy semmi rossz nincs ebbe. Mire odajutsz barátoddal hogy a 2. gyereket tervezitek már lesz tapasztalatod gyereknevelésbe.

Másrészről szerintem itt a két döntés úgy néz ki hogy jó és rossz döntés:

Ha pedig félsz a szüléstől, beszélj anyukáddal róla, illetve feltétlenül beszéljétek meg ezt a "becsúszott" gyerek "gondot".

Én mindenképpen osztom barátod véleményét, szülessen meg a gyerek, ha meg becsúszott a sors is így akarta.

Ez valóban nehèz döntès lehet számodra, de az abortusz nem gyilkosság..az nagyobb bűn lenne ha megszületne a baba ès nem tudnátok felnevelni ès mondjuk szenvedne egèsz èletèben vagy akármi. De ez sok mindentől függ hogy mi a jó döntès, gondold át, szeretnèl mèg tovább tanulni?

Dolgozik a barátod?

El tudnátok e tartani stb..