Őszintén: ti is kérdezgettek másokat, hogy mikor jön már a baba?
A harminchoz közelítek és rajta vagyunk a baba dolgon, de egyelőre sajnos még nem sikerült. Elég stressz ez önmagában is, mert nagyon vágyunk már gyerekre, de komolyan, kivagyok attól, hogy folyton kérdezgeznek, mikor lesz már gyerekem.
A családi találkozókon a rokonok. Ha találkozok valami ismerőssel - pl. volt osztálytárs, régi barátnő - az utcán, akkor tuti megkérdezik, pláne ha már van gyerekük. De van a rokonságomban, aki konkrétan minden alkalommal megkérdezi, pedig múltkor már megjegyeztem, hogy amúgy nem tudja, hogy nem illik ilyet kérdezni, mert sem tudhatja, nem éppen akkor vetélt-e el valaki...
Na de a lényeg, én azt hittem, itt a 21. században már alap, hogy nem kérdezgetjük ezt a nőktől, hiszen gyakori a vetélés, a meddőség. Egy csomó cikk szól erről úton-útfélen, hogy tapintatlanság ezzel nyaggatni a nőket, és akkor még mindig azt tapasztalom, hogy a valóságban mindenki a "méhemben turkál".
Ne értsetek félre, nem vagyok mimózalelkű, ha most egyszer-kétszer valami nagyon közeli rokon, pl.az anyósom megkérdezi, hogy állok a témával, nem sértődök meg. De folyton??? Nem akarom másokkal közölni, hogy nem jőn össze a baba, de ha mast mondok, pl. hogy majd meglátjuk, egyből elkezdenek okoskodni, hogy mire vàrunk még...
Szóval öszintén, ti kerdezgettek mást? Ha igen, mi az oka?










Kb. 6 éve, egyszer kérdeztem meg egy akkor pár hónapja ismert kolléganőmet egy hasonló témájú (kolléganő terhes lett) beszélgetés alkalmával. Nagyon rosszul érintette a kérdés, mivel 5-6 éve szerettek volna babát, de a férje nem volt hajlandó orvoshoz menni... Soha többet nem kérdeztem meg senkitől és nem is fogom.
Lassan 30 vagyok, most engem találnak meg folyton ezzel. Van, amikor nyugisan válaszolok, de volt olyan illető, akit megkértem nem túl kedvesen én is, hogy szálljon ki a méhemből. Akkor kérdezett rá (remélem) utoljára, 1000+1-edjére. Egyébként meddőségi központba járunk, de nem szeretnénk senkinek sem elmondani.





Fuh, hàt engem sokszor kèrdezgettek, mielőtt gyerekem lett volna. Iszonyatosan idegesítő, mert először nem volt az anyagi helyzetünk megfelelő, utàna meg nehezen estem teherbe. Senkinek nem kötöttem ezeket az orràra, egynek vàgtam vissza, hogy èpp akkor vetèltem el.
Nekem èletemben egyszer szaladt ki a kèrdès a szàmon, de ahogy kimondtam, legszìvesebben leharaptam volna a nyelvem. Szerencsère nagyon jòl jött ki a helyzet, mert előhùzta az illető a 12. heti ultrahang fotójat, nekem mutatta meg először.
Egyszer meg ràkèrdeztem, mert valaki olyanokat kèrdezett tőlem ,amiből valószínűsíthető volt, hogy rajta vannak a babaprojekten, ő is terhes volt màr.
Random nem kèrdezgetem, ez mindenkinek magánügye.










Én megkérdeztem a tesómat, mert szeretem és érdekel az élete. Ez is.
Idegenektől nem szoktam kérdezni semmit.










Nálunk ez sose volt divat a családban, pedig 30 felett szültem.
Egy baráti kolléganőmet egyszer megkérdeztem, mert én is már szerettem volna teherbe esni, akkor kezdtük a dolgot, és gondoltam, hátha ő is hasonlóan van és meg tudnánk beszèlni.
Valahogy mellébeszélt, hogy így is boldogok, majd jön a baba ha jönni akar. Én ezt sajnos elhittem, nem láttam mögé, hogy talán sok ideje próbálkoznak, mert új voltam az egész témában, azótq is bánom és sokszor eszembe jut, hogy hibáztam, mert valami okból eltávolodott tőlem, nem tudom, talàn ezért-e vagy csak mert már mindketten szültünk, nem dolgozunk, messze lakunk stb.
Sokat rágódom ezen.










Nem kérdezem, mert elegem van abból, hogy az embereket huszonéves koruk után folyamatosan zaklatják ilyen kérdésekkel:
- Hosszú párkapcsolatban először az jön, hogy mikor költöztök össze
- Összeköltözés után, hogy mikor házasodtok
- Esküvő után, hogy mikor jön a gyerek
- Ha megszületett a gyerek, akkor hogy mikor jön a testvére...
Mintha egyfajta számonkérés lenne, mert mindenkinek mindent ugyanúgy kell csinálnia az életben.
Őszintén szólva nekem vannak néhányan ismerősök/családtagok akiknél egyszerűen tényleg érdekel, hogy mik a terveik, de SOSEM kérdeznék rá, hisz tudom, hogy semmi közöm hozzá.





Pont úgy voltam, mint #12. Egyszer megkérdeztem olyantól, akinek nem sikerült a baba, utána soha senkitől.
Egyébként ha tőlem kérdezték (lombikkal jött össze), mindig azt mondtam, hogy nem rajtunk múlik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!