Lelkileg megvisel, hogy nem jön össze a baba. Mit tehetnék? Hogyan engedjem el ezt az érzést?

A fiam 1 eves koratol nem vedekeztunk, szerettunk volna masodikat. 3 eves volt, mikor pozitivat teszteltem. Akkor mar jo ideje rendszeres ciklusom volt, ultrahangon is latott kozepidoben szep meretes tuszot a doki kozben, hogorbe alapjan is volt ovum, de utobbibol kiderult, hogy a lutealisom rovid, 8 napos volt, amikor mertem hot. Szoptattam, igaz, marcsak ritkan, de emiatt nem mentunk el kivizsgalasokra, mert nagyon egybeesett azzal, hogy valoszinuleg nalam magasabb volt a prolaktinszint, ami a rovid lutealis szakaszt is okozhatta. Aztan egyik ciklus kozepen abbahagytuk a szopit teljesen, a kovetkezo ciklusban megfogant a masodik.

Nalunk az elso azonnal osszejott, pedig ha valaki, en aztan “ragorcsoltem”, dieta, 4 honappal elotte kivizsgalas, aviva torna, termekenysegi joga, csaladallitas, palastfu tea, Jonas-naptar, meg meg ki tudja, mi volt mar. Masodjara egyiket se nagyon csinaltam. 2 ev alatt mindenfele erzelmi allapoton atmentem, volt, amin tobbszor is. Tobbszor mondtam, hogy hagyjuk az egeszet, vedekezzunk inkabb, es mikor mar komolyan gondoltam, akkor kesett 2 hetet, aminek nagyon megorultunk, akkor rajottem, hogy megsem akarom annyiban hagyni. Utana meg megjott 2x, aztan mar nem. Tehat pont, hogy nem akkor jott ossze, amikor elengedtem volna.

Most tényleg lecseszitek mert 5 hónap után kivan lelkilegm mindezt azért, mert nektek 2 éve nem jött össze?

2 év utan már egyértelmű, hogy valami gond van, ami miatt nem jött eddig, amire nyilvan megvannak a célzott kezelések. Azt hiszitek hogy ez csak szabályosan akkor fáj lelkileg, ha már 8-10-12 hónap eltelt? Hát nagyon nem. Az érzelmeknél nincs ilyen hogy csak sok hónap után fáj.

Kérdező. Én megértem, és csak azt látom, hogy többeknek akkor sikerült amikor túl lendült ezen, és mással is kezdett foglalkozni.