Titeket nem idegesít, hogy ennyire túl van lihegve a szoptatás?

Szerintem inkább az anyák reagálják túl. Te is teljesen felesleges "hisztizel".

Ìgy a 3. gyerek után már nem idegesìt... de mivel a picim még pici és tápszeres, még mindig be tudnak szólni. Mostanra már vagy azt csinálom, hogy egyik fülön be, másikon ki, vagy "visszagonoszkodok". Pl ismerős panaszkodott, hogy egész nap sìr a babájuk, mert fáj a hasa. Csak annyit mondtam, hogy nálunk szerencsére nem volt ilyen gond egyikkel se. Erre jött az oltogatàs, hogy dehát neked nem is volt tejed. Na neki beszóltam, hogy igaz, de legalább azt ehetek, ami jól esik és éjjel alszunk, nappal mindent meg tudok csinálni. De van olyan bnőm, aki a 3 évesét még mindig szoptatja, ő tök sokat segìtett, aztàn mikor utoljára erről beszéltünk, azt mondta, hogy emiatt sose érezzem rosszul magam, és elmesélte, hogy neki sem ment a nagyobb gyerekeivel. Egyébként meg tényleg borzasztó, hogy mennyire ki van hegyezve ez a téma nálunk. Más országokban teljesen alap a tápszer, és nem lesz ettől senki "szaranya" a szoptatást választó anyukák szerint. Persze sokan meg se próbálkoznak vele, de őket meg aztán végképp nem érdekli.

kedves kérdező, az első gyerekemnél szinte detto ugyan ez volt, mint nálad, két hónap után full tápszeres lett, mert nulla volt a tejem. engem is megviselt ez a szoptatási mizéria, mindenféle bogyó, tea, masszírozás, fejés stb.. nekem szerencsére anyukám támogatott, és ő mondta,hogy nincs értelme a györtődésnek, a gyereknek enni kell, az meg neki sem és nekem sem jó, ha folyamatosan feszült vagyok a tej kérdés miatt, azt a gyerek is megérzni, és még rosszabb lesz. és igaza volt, mert miután normalizálódott a helyzet, evett annyit, amennyit kell, minden rendben volt. ma már 4 éves nagy lány, kutya baja, és alig volt beteg (mert ugye állandóan azzal jönnek, hogy az anyatejes baba védettebb stb). Most a fiam 10 hónapos, ő már 1 hónapos kora óta tápszeresen (3,5 hónapig amennyi anyatej volt azt megkapta), és már nem volt bennem az a feszültség, mint a lányomnál, már tudatosan álltam a dolgokhoz, és nem érdekelt senkinek a nézése, véleménye, mert tudtam, hogy ez így jó nekünk, a fiam egészséges, jó kedélyű, nyogodt baba. ennyi :)) szóval egy percig se foglalkozz mások szánakozó nézésével, véleményével, mert nem éri meg! :)

Hasonló cipőben járok. Nekem egy hónapos a babám. Én is bevetettem mindent! Tea, sok folyadék, homeopátiás bogyók, masszírozás stb., de nekem sem segített sem. Még szoptatási tanácsadásra is elmentem, de ott sem mondtak semmi olyat, amit ne tudtam volna addig. Fejni szoktam, és kb. egy nap összejön 100-140 ml. Én már ennek is örülök. Szerencsére nekem, sem a védőnő, sem a gyerekorvos nem szólt be, sőt még meg is dicsért, hogy milyen jó, hogy legalább ennyi összejön. Azt mondták tartsam fent 3 hónapos koráig, aztán jöhet a hozzátáplálás. Nyilván az anyatej a legjobb a babának, ezt én sem, sőt senki sem vitatja, de, ha egyszerűen nincs, akkor nem tudom melyik részét nem értik meg egyesek. Engem is megszóltak sokan érte, ezért már eljutottam odáig, hogy ha valaki megkérdezi, hazudok, hogy van tejem. Sajnos akinek van bőven, az el sem tudja képzelni milyen lehet az, akinek nincs. Azt hiszik lustaságból nem akarod csinálni a szoptatást. Nem is gondolják milyen negatív érzéseket idéznek elő a beszólásaikkal. Főleg mikor még kezdő vagy, azt sem tudod, mit és hogyan kell csinálni, vagy, hogy egyáltalában jól csinálod-e. Erre stresszelnek azzal, hogy rossz Anya vagy, mert nem tudod szoptatni. Engem anyóspajti borított ki, mikor egy nap háromszor felhívott, hogy van-e tejem, és, hogy hány grammot evett stb., a végén már bőgtem, hogy más témája nincsen csak ez. Az nem számít, hogy ezenkívül mindent megteszek, hogy egy nyugodt, békés, elégedett babám van? Na, én ennél a pontnál lezártam magamban a témát, mert én aztán soha nem bőgtem még semmi beszólás miatt. Azóta nem érdekel. Nem attól leszek jó anya, hogy tudom táplálni a gyerekemet. Legalábbis szerintem. Amúgy meg mindannyiunknak, akik ebben a cipőben járnak sokkal jobb lenne, ha tudnák szoptatni, mert sokkal praktikusabb, olcsóbb, kéznél van, nem kell főzni stb. Persze ebbe sem gondol bele az aki megjegyzéseket tesz.

Szia! Amikor terhes lettem, elhatároztam, hogy mindent megteszek majd, hogy sikeresen tudjak szoptatni, de azt is eldöntöttem, hogy, ha nem megy valami okból, vagy nem lesz tejem, akkor sem borulok ki, hanem jöhet a tápszer. a gyerek mégsem halhat éhen?! Az élet úgy hozta, hogy csak két hónapig tudtam szoptatni a kisfiamat, a kezdetektől pótlást kapott, mert összesen 40-50 ml tejem volt két mellből. Semmi nem hatott, tea, bogyók, fejés, gyakori mellre tétel, pedig a védőnő szerint is jól csinált mindent a baba. Én is kaptam sok "jó tanácsot" meg lesajnáló pillantásokat, de nem vettem a lelkemre! Egyrészt: a szoptatás magánügy, másrészt a mai tápszerekben minden szükséges tápanyag benne van! ja, és akinek elapad a teje, az kösse fel magát?! Akinek van, az örüljön, de akinek nincs, azt ne alázzuk már meg, és ne dicsekedjünk neki, mert ilyen alkatúak vagyunk! Kedves kérdező, te se törődj másokkal, aki egy cipőben jár veled, az megérti min mész keresztül! Az én példám is pozitív: a fiam szerette a tápszert, mindig szépen gyarapodott tőle, majd pont egy évesen magától letette. Azóta is jó evő, egészséges kisgyerek! Fel a fejjel!

3 hétig tudtam szoptatni, azt is pótlással, utána jött egy szuper kis mellgyulladás napokig tartó 39 fokos lázzal. Elapadt teljesen a tejem. Őszinte leszek, a legkevésbé sem érdekelt mások véleménye, egy pillanatig nem volt lelkifurdalásom, egy dolog érdekelt csak, az, hogy a gyerek jóllakott, boldog kiegyensúlyozott volt. Már 21 hónapos, az éjszakákat 8 hetes kora óta átalussza, boldog, vidám, értelmes (csak mert már olyat is olvastam, hogy okosabb az a gyerek, aki szopott) és eddig elvétve volt csak beteg, de az is csak nátha volt. Nem kell foglalkozni senkivel.