Hogy oldottátok meg, mikor bent voltatok a kórházban, a nagyobbikkal (a lányom most 2 éves) találkoztatok abban a 3 napban?

Nálunk is 2 év lesz, nemsokára szülök és mi úgy fogjuk csinálni, hogy nagymamánál lesz 3 napig, tehát 2 éjszakát. Nemrég összeszedtem egy fertőző betegséget és kénytelenek voltunk "kipróbálni" egy ilyen 3 napig nagyinál dekkolós dolgot és szerencsére semmi gond nem volt. A nagyszülők teljesen elterelték a figyelmét. Én magam is meglepődtem, de simán ment.

A kórházba semmiképpen nem jöhet be, erről már több gyerekpszichomókussal beszéltem régebben a mh-emen, egyértelműen felzaklatja, hogy nem érti hol vagy és miért nem mész haza stb ilyen kis picurka.

Azt mondjuk nem tudom, hogy én hogyan fogom bírni nélküle :S

Nem egyformák a gyerekek, láttam már olyan természetű kis 2 évest, akit biztosan nem bíznék a nagyira ennyi időre, mert nem bírná. Gondold végig, hogy nektek hogy jó szerinted.

A lányom 2 éves 1 hónapos volt, mikor a kisöccse született. És mivel már előtte is sokat volt a szüleimnék így nem is volt kérdés, hogy náluk lesz az első napokban. Ráadásul annyira jól érezte magát, hogy maradt 1 hétig, így miután hazajöttünk a picivel, még volt pár napunk szokni itthon.

A kórházba nem akartam, hogy bejöjjön - miatta. Akkor nem biztos, hogy olyan könnyen el tudott volna szakadni tőlem. Kibírtam, mert ott volt a picur, akivel össze kellett szoknunk.

Nekem másfél éves volt a fiam amikor a kicsi született (szintén császárral).

Szinte minden nap bejött apával meglátogatni minket és semmi gond nem volt ebből. Első este én sírtam csak amikor hazamentek, de utána összeszedtem magam és arra koncentráltam hogy nemsokára mehetünk mi is haza az öcsivel és együtt leszünk immár 4-en!