Találkoztatok már olyan gyerekkel aki ennyire apás lenne?

Ennyire talán nem, de az én fiam is apás lett/volt. Kb. 1,5 évesen kezdte, nála is előbb jött az apa megszólítás különféle formái (aa, app, api, apa) Mikor otthagytuk a mamánál, vagy szimplán csak elszaladtunk valahova, sírt, hogy apa, apa. (persze 1 perc után megnyugodott és játszott tovább, miután elmentünk)Mikor megérkeztünk, apjának örült. Mindig apja fürdette, és enyém volt az altatás, azóta ez megfordult, mert apival kell aludni. (most ott tartunk, hogy megpróbálom én néha, a mesék után persze mondja, hogy "anya menjen, apa jön" :o) Már konkrétan kiküld, hogy "jóét, szia" :o)

Szóval csak annyit akartam, hogy a nagyon apás korszak kb. 2-3 hónapig tartott, most 21 hónapos, és már egyáltalán nem sír, ha a mamáknál hagyjuk, néha emlegeti az apját többet, de engem is, de ennyi.

Már mondja, hogy apa dodozit (dolgozik), mingyát anya dodozit (nemsokára én is fogok dolgozni). Szóval napközben is rengeteget emlegeti az apját, van, hogy fel is kéretszkedik mikor megyünk valahová, én persze nem veszem fel, de az apja igen. Mostanában a lépcsőn sem dukál lemenni, mert az apja felveszi. Velem persze már egyedül lemegy kapaszkodással... Szóval mostanában ilyenek vannak, igazából érthető: vele vagyunk egész nap, anya mindig ott van, anya mindig jön, anya mindig ad puszit ha fáj valami, anya mindig .... anya természetes. Azok az érdekes dolgok, amikre várni kell, mint apa. Szerintem nálatok is elmúlik majd, hogy a bölcsiben mi lesz, nem tudom. Én is aggódtam ezen, de nekünk még van 2 hónap, és már most nem aggódom.

Kitartás, türelem, csináljatok sok programot közösen.

Nálunk már nagyok a gyerekek (12 és 17)fiúk.Mi elváltunk a férjemmel 1 éve,és csak a nagyobik gyerek jött velem.A kisebbiknek az apja olyan mint az oxigén.Gondolhatod,hogy esett nekem mikor mondta ő apával akar maradni.Persze sokat találkozunk de nagyon hiányzik.Sokan kérdezik miért nem hoztam el erőszakkal,de én azt néztem,hogy a gyereknek mi a jó.Persze ezt sokan nem értik meg,de nem lehetett őket elválasztani.

Ennél apásabb már nem is lehetne senki....

Volt ilyen,de ez változott.

Most csak én az anya vagyok neki jó.Apával még a boltba se megy le,sőt néha küldi el magától.

Anno én is féltékeny voltam mint de,de hidd el ez változni fog.

Ritkábban látja gondolom és ez emiatt lehet.

A 20 hós lányom ennyire nem apás,de reggel,ha fel kel az az első szava,hogy "apa?" Elmondom neki,hogy dolgozik és kész.Néha napközben fel emlegeti és ennyi.Én abszolút nem vagyok féltékeny,hogy apával milyen jól elvan,hisz velem van egész nap.Örülök,hogy az apja le tudja foglalni,míg én csinálom a dolgom.Igaz,néha rájuk nézek és csak arra eszmélek fel,hogy őket bámulom és én nem haladok.

Ha baj van,legtöbbször anya jön a szájára.De szerencsére apa is meg tudja nyugtatni,ha kell.

Most kell is ez,mert a napokban fog megszületni a kisöccse és még nem tudom mi fog várni...mennyire lesz féltékeny,mennyire lesz anyás vagy épp apás,de igyekszünk.Tulajdonképpen majdnem egyenlően állunk a lányunk szemében. :D

ezt a kérdést az előbb írtam ki

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__kisgye..

nem tudok segíteni, én is így vagyok :(((

na nálunk most jött el ez az időszak h szegény apa még wc-re se mehet nélküle,de legalább apa is megtudja h milyen ha még wc-re se lehet menni.a strandolás is csak apával megy,velem be se jön a medencébe pedig már vagy 7-szer voltunk idén.még szerencse h még szopik máskép én nem is léteznék a számára.16 hónapos csajszi anyukája

képzeld valamejk nap apa elkellet hogy menyen Pestre és 2 nap után tudott csak haza jönni és 2 napig sirva kereste az apját...hát a szivem szakadt meg érte,még az utcán is azt orditota h apa