Rokonlátogatás - mikor, hol, hogyan?

10

Édesanyád vigyel váltóruhát, és bírja ki a gyerekkel töltött időt dohányzás nélkül.

Mikor születik? Nekünk januárban született és az influenza miatt a kórházban látogatási tilalom volt. Utána otthon 6 hétig szintén nem jöhettek emiatt. Hozzáteszem alig volt 2 kiló a babám, szóval a gyerekorvos javasolta is, ha nem muszáj ne jöjjenek.

Annyira idillire sikerült az első pár hét, hogy a második babánál is várunk min. 3 hetet, hogy összeszokjunk. Szeptember végén születik. 😊

Ez az idő nem jön vissza soha. Szóval úgy csináld ahogy Nektek a legjobb. Ha szükséged van segítségre legyen ott valaki, ha nincs akkor e engedd. Ha úgy érzed kellenek a látogatók (társaság) akkor fogadjad őket, ha nem akkor később látogassanak meg Benneteket.

Attól is függ, hogy hogy érzed magad a szülés után. Ha jól vagy, tudod őket fogadni, kedved is van, akkor miért ne.

Én fogadtam, mert jöttek a kórházba, és illett beengedni, ha már vezettek 2 órát. Fél óra után ájult fáradtan dőltem el a vérveszteségtől és a férjem rakta ki őket. Aztán egy hét múlva hozzánk jöttek hárman, 2 órát nézték a babát, én félig fekve ültem végig, de ettől is felszakadt a császáros varrat és éjjel vérezni kezdtem. Nem részletezem, a lényeg, hogy hiba volt, utána még 2 hónapig naponta kellett kezelésre járnom, hogy helyrejöjjek. A tesót még tervezzük, de teljesen biztos, hogy nem kockáztatom még egyszer, hogy elvérezzek a látogatók miatt. Aki pedig úgy gondolja, hogy ezzel lehet későbbre elidegeníteni a rokonokat, az téved. Ha okosak és belátják, hogy egészségügyi oka is lehet annak, hogy nem vállalod, akkor később is ugyanolyan szívesen jönnek majd.

Nálunk mindkét gyereknél egyformán zajlott. A kórházba bejöttek a szüleim és a tesóm és a családja 15 percre, amikor hazajöttünk (2 nappal császár után) akkor átjöttek 2-3 órára. Semmi gondot nem okoztak. Hoztak kaját, a másodiknál szórakoztattak a nagyobbat, ha úgy volt jó fektettem, szoptathattam. Mindenki tudta, mikor menjen át a másik szobába. A második baba pont elcsapta a pocakját, mert végre normális mennyiséget evett és a bátyám púpos pocakján nyugodott meg. Aludt rajta egy jót.

Anyósomék, sógornőmék,

A leghasznosabb tanácsom az lenne, hogy az elképzelésetekből ne engedj. Sajnos mi engedtünk, és nagyon bánjuk már.

Anyám volt a legdurvább. Kérésünk ellenére elindultak az idős nagyszüleimmel, a szülőszobára persze nem engedték be őket, én meg már nem bírtam kimenni. Ezért a páromra haragudott, szerinte ő volt a hibás. Szülés napján és utána így csak puffogott rám, szóba se állt velem. Unokahúgom a kórházba két idegent is hozott. Boldog voltam.

Két hetet kértünk otthon, na, ott kezdődött csak az érzelmi zsarolás! Hogy egész nap sírnak, talán meg se érik stb. Meg a sértődöttség.

Engedtünk. Nagyon megbántuk. Azóta is azt hiszik, hogy bármilyen döntésünket megvétózhatják, komolyan se kell venni.

Második gyereknél hat hét lesz, ha minden nap kopognak, akkor is.