Van aki fél, retteg, parázik a terhességtől és a szüléstől?

Mai modern korházakban kevés az esély a halálra!

Az én anyám 3 napot keményen vajudott mire meglettem.

Én kb 40 perc alatt megszülten.

Nem vunk egyformák!

Ott mindenki rád és a babára fog figyelni.ne aggodj!

Magyar kórházban igen jó esélyed van valami rémes fertőző betegségbe belehalni, még ha csak egy bokatörés miatt vagy is ott...

Komolyra fordítva, belehalni nem fogsz, de azért ne hazudjunk, hogy az első gyerek csak úgy kicsusszan tüsszentéskor. Ezt a négy gyereket földdel, állatokkal meg majd eldöntöd, ha az első gyerek elkezd csúszni-mászni, minden percben figyelhetsz rá, nehogy baja essen.. lehet megálltok ti is ott.

Nagymamámnak egy gyermeke született, nagy nehezen, utána számtalan vetélése volt, az utolsónál majdnem meg is halt.

Édesanyám nehezen esett teherbe, nálam is, bátyámnál is kb. 3 év volt, mire sikerült. A szíve nehezen is bírta a terhességet, mindenféle gyógyszereket szedettek vele. A tesómmal kb. 30 órát vajúdott.

Ehhez képest én 4 gyereket szültem 5,5 év alatt, 4 eseménytelen, könnyű terhességből. Az első gyerek, ha nem is "észrevétlen kicsúszott", de az első fájástól számítva 8 óra múlva a kezemben volt.

Szerintem a felmenőid miatt nem kell paráznod.

Itt egy cikk az esélyekről.

[link]

Én majdnem belehaltam mélyvénás trombózis miatt. Aztán vállaltunk még egy gyereket, akinél végig rettegtem az egészet, erre nem volt semmi probléma.

Persze gondolkodj pozitívan, mert az életet csak így lehet élvezni, különben mind megőrülnénk. Van, aki csak úgy potyogtatja a gyereket és ebből is van azért bőven, más ilyen-olyan mértékű maradandó "sebeket" szerez (ez is egyéni, ki mit hogyan él meg), és bizony nagyon ritkán, de sajnos még mindig bele lehet halni. A szülés egy természeti esemény, nem lehet totál irányítani és nem attól sikerül vagy sem "jól", hogy mennyire vagy ügyes, hanem elég soktényezős.

A bátorság pedig nem a félelem hiánya. Van az a pont, amikor a vágy erősebb és az embernek el kell döntenie, hogy úgy éli le az életét, hogy "mi lett volna ha..." vagy belevág a tervei megvalósításába. Két utat sajnos nem lehet látni, sem megjósolni a jövőt és utána dönteni :)

Jó, gondolj bele, dédmamád mennyire régen szült már. Akkoriban szerintem nem számított ritkaságnak hogy szülésbe belehaltak, közel voltak hozzá.

Anyukád is jópár éve szült, nem tudom nála milyen komplikáció léphetett fel.

De pl a nagymamáddal mi a helyzet? Esetleg nagymamád lánytestvérének, anyukád lánytestvérének ha volt, milyen volt a szülése? Nő rokonaid közül csak azt a kettőt emelted ki, ahol probléma volt.

Amikor szülésnél komplikáció van, az nagyobb visszhangot kap, mint amikor nincs semmi gond.