Pánikbeteg vagyok és ha nem szülhetek császárral nem is kell gyerek. Hogy megy ez?

Miért gondolod, hogy a császár jobb?

Pánikbetegen eleve nem biztos, hogy jó ötlet gyereket vállalni. Millió helyzet van, amikor észnél kell lenni és nem eshetsz pánikba.

Mindenki erdekeben remelem, hogy sosem lesz gyereked. Neked nem kell panikolni, a (feltetelezett) parodnak nem kell beleorulni a hisztidbe, a (remelhetoleg soha meg nem szuleto) gyereknek meg nem kell egy idegbeteg anya mellett felnonie.

Lassan tenyleg ott lenne az ideje a gyerekszulesi jogositvany bevezetesenek...

#4: azzal inditott, hogy o marpedig panikbeteg es kesz, neki a csaszar KELL mert csak. Mit csinal ha mondjuk a megis megszuletett gyerek nem hagyja aludni ejjel, kiteszi a kuszobre mert o most uristen panikbeteg? Ha nem eszi meg a gyerek a bananpuret, inkabb nem is ad neki tobbet enni aznap mert o marpedig nem bont ki masik uveget?

Gyerekes, eretlen szemelyiseg, f*ngja nincs mivel jar egy gyerek, csak a sajat kis buborekjaban tudja elkepzelni az eletet. Nem, ne legyen gyereke.

Egészen más, ha valaki egyszer egyszer pánikol, valami súlyos, megrázó dolog hatására, mint mikor valaki pánikbeteg, és random gyakran törnek rá rohamok.

30 év alatt egyszer volt pánikrohamom, sőt hallucináltam is(nem szedtem semmit), de nem vagyok pánikbeteg.

A saját tapasztalatomból kiindulva nem alkalmas gyereknevelésre az, akivel ez gyakran előfordul nyilvánvaló kiváltó ok nélkül. Iszonyú halálfélelmem volt, teljesen lefagytam, úgy éreztem nem kapok levegőt, azt hittem ott helyben meg fogok halni, mintha valami szorított volna belül, a szívem majd kiugrott és szúrt, olyan hangot hallottam, amit nem hallhattam, azt hittem vége mindennek.

Később tudtam meg, hogy ez mezei pánikroham, semmi "komoly" az orvos szerint.

Akivel ez gyakran és random előfordul, szerintem még vezetnie sem volna szabad, nemhogy gyereket nevelnie. Ha épp a baba fürdetése közben jött volna rám, nem tudom, hogy lett volna e elég lélekjelenlètem tartani a gyereket, vagy mondjunk miközben lefelé sétálok a lépcsőn gyerekkel a kezemben..

Ez nálam úgy ment, hogy természetes szülés alatt nyugodt voltam. Tudtam, hogy ennek ez a rendje. Sürgősségi császár alatt megijedni se volt időm.

A harmadik gyerek program császár. Már előtte két nappal se enni, se aludni nem tudtam. Az előkészítőben már pánikoltam, a műtőben majdnem elájultam, konkrétan halálfélelmem volt.

Persze nem vagyunk egyformák.