Jelenleg 13+2 hetes terhes vagyok. Az első ultrahang alapján már a méhlepényemnek II-es a meszesedése, a női klinikán a doktor életében nem látott még ilyet. Rettentően félek hogy elveszítem a babát. Volt valaki hasonló helyzetbe és volt rá megoldás?

Akartam én befeküdni 2 napig cipeltem a kis batyúmat hogy befektetnek és valami alap legyen nálam mint papucs halóing stb. De ezzel nem kell befeküdni. Sikerült kierőszakolnom ultrahangot 2 hét múlvára. Az ultrahang rendben volt a baba fejlődik egyenlőre a lepény ellátja a feladatát szerencsére. Csökkentett aszpirint szedek eddig. Remélem ez is segített a lepénynek. Választottam orvost is még ő is nyári szabadságon van de jövőhéten már tudunk találkozni is. Nyári szünetben hetek honapok kérdése mire olyan doktorhoz jutsz aki érdemben is tud tenni valamit nem csak ott van mert éppen ő az ügyeletes stb.

De ha van valami gond bárkivel a szeretteddel, akkor nem elégszel meg a nincs rá gyogyszerrel és kész. Mindíg van valaki akinek sikerült ennek ellenére valahogy megcsinálni a lehetetlent és mint anya képtelen vagy beletörődni a lehetetlenbe. Igy rakott össze minket a teremtő, küzdesz és harcolsz mert élni akarsz. Ha nincs valakiben életösztön és tenniakarás az csak hátradől és vár. Én nem ez a tipus vagyok... így megpróbálok megtenni mindent ami egy picit is segíthet a babámnak hogy életben maradjon. Irígylem azokat akik nyugodtan és higgadtan viselik a csapásokat, de amíg van remény és lehetőség mindent meg fogok próbálni, hogy ezeket megadjam a születendő gyermekemnek. Ez az oka annak is hogy ide írtam, keresek lehetőséget elég egy jó tipp kinek mi jött be, ki min ment keresztűl és mi lett végül az eredménye. Nem az számít hogy van e rá konkrét gyógyszer, ha már el vagy keseredve elég egy sikeres tapasztalat és az már egy reményt ad, hogy igen nincs minden veszve, és sikerülhet nekem is. A léleknek nagy ereje van, ha azt meg tudja az ember erősíteni a kétségbeesés idejében már pozitív a közérzetre, és már javíthatja a lefolyását a történteknek. Úgy gondolom ez az oldal is azért van itt, hogy egymásnak segítsünk, lehetőséget adva a saját tapasztalatainkól kinek hogy sikerült. Persze van olyan hogy nincs rá gyógyszer, de csodával határos módón mégis sikerült néhány embernek ennek ellenére sikeresen kijönni belőle. Értelek én téged, maximálisan realista ember vagy ami nincs az nincs, de eljön mindenkinek az eletében az a pillanat az az esemény ami miatt el kezdi keresni a megoldást ennek ellenére. Ha te nem ilyen vagy, és belenyugszol mindenbe ami nincs az nincs és kész, akkor csak irigyelni tudlak, mert nagyon nyugodt életed lehet, mert nem érint meg sem a te sem mások problémája. De sajnos a legtöbb ember küzd, latol, próbálkozik... én is ilyen vagyok és a legtöbb ember ilyen a világon, így bizony kérni fogok segítséget tovabbra is epedve vátom a jó tippeket, és próbálom magam megerősíteni, hogy igen nekem is végződhet pozitívan a történetem. És majd ha valaki ebben a cipőben jár, és megpróbál tenni valamit és rátalál ugyanarra a problémára mint az enyém, már lesz neki is egy kis reménysugár, hogy nem egyedüli helyzet a nagyvilágban, más is küzdött ezzel, és másnak is sikerült (még ha nincs is rá konkrét gyógyszer). A csökkentett dózisu aszpirin, a vérhigítók segíteni tudnak a lepénynek, hogy a baj ellenére tudjon a vér áramlani benne, eljuttatva a babának az éltető oxigént és a táplálékot. Már adva van esély a babának az életre, több mint a hátradőlök és belenyugszom vagy várom a csodát hátha magától megoldódik. Hangsúlyozom, hogy értem a hozzáállásod, és teljesen logikus és tényszerű,de itt ez nem elég, itt az ember többet akar ennél.