A gátmetszés fáj? (amikor vágják)

hát nem hiszem hogy te voltál :)

köszi, aranyos vagy és igen az számít! :)

Nekem fájás közben vágtak nem is tudtam róla:) A varrás sem fájt, pedig jó sok öltés volt!

És utána sem fájt, csak azt éreztem, hogy húzódik a varratnál, és nem volt varratszedésem se, mert kipotyogott a cérna.

Ne félj a gátmetszéstől, szerintem a fájások sokkal jobban fájnak.

Könnyű szülést neked!

Kezdek meglepődni... Én kaptam előtte egy érzéstelenítő injekciót (rajtam kívül senki???), és semmit nem éreztem, erre esetleg kérdezz rá, amúgy meg tényleg megkönnyebbülsz, mert nem fog annyira feszíteni.

Persze nem lesz kellemes, de még mindig jobb, mintha szakadnál. Én két napig ültem érdekesen, aztán mielőtt hazajöttünk, a doki elvágta egy ponton a varratot, hogy ne feszítsen. Onnantól kezdve sokkal jobb volt. Nem tudom hol laksz, de Pesten a MOM-ban lehet kapni valahol a PANAROM-nak egy gátsebgyógyító olaj nevű valamit, amivel ha kenegeted naponta ahányszor csak bírod, akkor egész gyorsan helyrejön. Illetve lehet kapni gátseb párnát, vagy mit, aminek lyukas a közepe, az is nagy találmány.

Azért nem szívesen adnak fájdalomcsillapítót, mert az elkábítja a babát. Én kaptam, de ha nem kapsz legyél határozott, és kérj. Én mondjuk nem vettem észre, hogy mikor vágtak, csak a férjem mondta. Ő szegényke mindent látott, és nagyon sajnált. Én is féltem a vágástól, de az volt a legkevesebb, hidd el.

Anyukámnál az első gyereknél nem vágtak, hanem repedt. Nálam vágták. Azt mondta, ha választani lehet, akkor inkább vágjanak, sokkal előbb begyógyult. Nagy divat most ez a gátvédelem dolog, biztos jó is, de vannak esetek, amikor nem lehet. Pl. túl nagy a baba, vagy túl gyorsan jön. Szóval szerintem ne félj tőle annyira. Az orvos fogja tudni, hogy kell-e vágni vagy nem. Ahol én szültem 5-ből 1-nek volt csak vágása, úgyhogy itt (Szfvár) nem volt igaz, hogy vágnak ha kell ha nem.

A lepontozósdiból meg nekem is elegem van. Kb. 1 hónapig nem is írtam senkinek annyira megsértődtem rajta. Nem tudom ez kinek jó? Csak elriasztják az embert, hogy megossza a tapasztalatait. Pedig ez lenne a cél, nem?