Tényleg ennyire fáj a szülés vagy csak rám akarnak ilyeszteni baratnőim?

Először is, egyetlen szülés sem egyforma. Mint ahogy a nők fájdalom küszöbe sem. Van akinek szerencsés, gyors és relatív könnyű szülése van, van aki jobban megszenved vele. Ami fontos, hogy tudatosítsd magadban, hogy előbb utóbb úgyis kibújik, és az energiád lehetőleg ne a kiabálásra fordítsd, hanem a nyomásra. Illetve, hogy próbálj fejben ott lenni, ne hagyd, hogy a félelem, fájdalom uralkodjon el rajtad. :) Mondom ezt úgy, hogy nekem sem volt tipikusan gyors, és könnyű szülésem. Valamint nagyon fontos, hogy milyen módon lélegezel vajúdás, és szülés alatt. A neten olvashatsz ezzel kapcsolatban nagyon hasznos cikkeket.

Igen borzasztóan fáj,de csak mindenki kibírta már,nem halnak bele a nők (manapság) és nekem nagyon meghatározó élménye lett az életemnek,egyáltalán nem bánom,hogy átéltem ezt a fájdalmat.És a végeredmény meg kárpótol mindenért.

IJESZTŐŐŐŐ

Tényleg nagyon fáj és nem lehet rá felkészülni. Ne szégyellj fájdalomcsillapîtót kérni, nekem a gáz sokat segített, ugyan a fájdalommal sok mindent nem tud kezdeni, de legalább szinten tartott és nem lihegtem mint egy kivert kutya 😃 Nekem elég nehéz szülésem volt, fogóval kellett segíteni, repedtem, később szétnyíltak a varrataim stb, most 3 hónapos a babóm, de már tervezem a következőt. Ne aggódj, a test gyorsan felejt

Én életem legszebb napjaként emlékszek rá, pedig iszonyatosan fájt, és a végén császároztak, úgyhogy utána is fájt! :D Nekem magas a fájdalomküszöböm és mégis mikor a méhszájamban nyúlkáltak sikítottam, ha 20x nem nézték meg 6-an akkor egyszer sem. Mintát is vettek, mert nem hitték el, hogy a magzatvíz volt, ami otthon kicsurrant, és véreztem is. Számomra az volt a legborzasztóbb, hogy magzatvízben ültem és ugye az folyamatosan folyt, mintha állandóan pisilnék. Az utolsó 3 óra volt az igazán brutális, 1 perces fájásaim voltak, 3x-os oxit kaptam+2xcalcimuskot, ami méhszájtágító. Az járt a fejemben, hogy valaki lőjön már le, bár én nem sikítoztam, csak a párommal ordibáltam, hogy hagyjon békén aludni akarok(persze nem sikerült). :D A végén a kegyelemdöfés amit az elején nem akartak elárulni a dokik, hogy nem illeszkedett be a baba feje, nem nyomja a súly, így nem is tágultam, csupán 6 centire 12 óra vajúdás után. Akkor már örültem, hogy végre pihenhetek, nem lesz fájdalom, bár az epitől féltem, de nem volt vészes, és csodás volt meglátni a kislányom, csak így nem én kaptam meg, hanem a párom. Bármikor végig csinálnám még 1x! Most 7 hetes a lány.

Persze, hogy fáj, baromira, de túlélhető és megéri, fejben tényleg ott kell lenni, belülre figyelni, lazítani, átadni magad a folyamatnak, kizárni a külvilágot. Két szülésem volt, egyik baromi hosszú, másik villám, mindkettő nagyon jó élmény a fájdalom ellenére, jó érzés, hogy fájdalomcsillapító nélkül megcsináltam, a gyerekeim pedig csodálatosak, megérte a szenvedés.

Azta, 7-es, nálam is ugyanez volt a gond! És nálam is csak a császár után mondták, hogy mi volt. :)

Genetika ez is. Barátnőm szenvedett, én meg szülés után azt kérdeztem mikor jöhet a következő. Rosszabbra számítottam, bár megtanultam pár meditációs technikát ami Sokat segített. A felmenőid és rokonokat kérdezz. Kb. olyan lehet majd neked is.