Depressziós lehetek ezután?

Szerintem nem mindegy alapvetően hogy állsz a témához.

Nézd úgy, hogy megadatott, hogy gyermeked legyen, az ő, és a te biztonságod miatt fontos a császár. Az a legfontosabb, hogy egészséges legyen. Nem kell túlragozni a dolgot.

Én természetes úton szültem, és borzalmas volt, semmilyen csodát nem éltem át. 18 órán keresztül vajúdtam, a végén vákummal szedték ki a lányomat, Előtte össze-vissza vágtak, mire ezt összevarrták azt hittem kihullik a hajam.. Hetekig alig tudtam menni...

Inkább egy császár, mint egy ilyen szülés...

Szia, én nagyon szerettem volna hüvelyi úton szülni, de lábtartásos farfekvésbe volt a fiam, így császár lett, meg sem próbálhattam.

Akkor bántott, és iszonyúan rettegtem a császártól, de utólag semmi rossz érzésem nem volt, sőt! Mivel a fiam 4400g és 58cm volt, még örülök is, hogy így alakult ;)

A tejem is beindult 3. napon, szóval ne aggódj! :)

Emiatt ne legyen hiányérzeted, hiszen ez nem rajtad múlik, nem a te hibád, hogy ezt javasolta az orvos. Ez a ti közös érdeketek.

Túl az első szülésemen, utólag azt mondom, bár császár lett volna... abszolút nem hiányozna, amit át kellett élnem... (indított szülés lett, gigantikus mennyiségű oxitocin, és nálam is vákuum lett a vége)