Milyen egy szülés? Miből áll a folyamat? Mennyire fájt? Nekem voltmár hogy mensziszkor úgy fájt hogy szorítottam a fogam meg potyogott pár könnycsepp is. Megköszönném ha irnatok tapasztalatokat

A fájdalomküszöb egyéni és a megélése szubjektív, így erre egységes választ nem fogsz kapni.

A szülés folyamata, ha nem kell orvosilag beavatkozni: fájásokkal vagy magzatvíz elfolyással indul be. A fájások eleinte 10-15 percenként jelentkeznek, aztán sűrűsödnek. Egyszerre kb fél percig tart, utána szünet. Ez pár óra, egyénenként változó, van akinek 10-15 óra, van akinek 3-5.

Utána jön a kitolási fázis, amikor nyomási ingert érzel és a méhizomzat kifelé nyomja a magzatot. A nyomások száma változó, de ez a szakasz 10-30perc szokott lenni. Ez már nem fáj, csak erős feszítő érzéssel jár.

Amikor kint van a baba, utána megszűnik a fájdalom.

Ha bármilyen komplikáció adódik, akkor ezerféle lehet egy szülés, elég vastag szülészeti tankönyvek vannak, pont emiatt.

A saját tapasztalataimról tudok beszámolni:

Magzatvíz folyással és kapásból 6-7 perces fájásokkal indult a folyamat. Vajúdtam összesen kb. 10 órát, melyből az utolsó 3-4 óra volt brutális, de akkor már bőven adagolták az oxitocint (erősítette és rendszerezte a fájásokat). Amikor teljesen kitágultam, jött a kitolási szakasz, ami nálam elhúzódott 1 órásra, de - mint utólag kiderült - a rövid köldökzsinór állandóan visszahúzta a babát, így vittek császározni.

A szüléssel pedig nem ér véget minden fájdalom, egyrészt nálam ott volt a műtéti seb (sokaknak gátseb), másrészt hetekig méhösszehúzódásokat érezhet a friss anyuka, ami azért elég kellemetlen tud lenni (főleg szoptatáskor).

A fájdalomra visszatérve, a menstruációm idején általában 1 napot csak fájdalomcsillapítóval tudtam átvészelni, anélkül képtelen voltam pl. a munkára koncentrálni. A vajúdás ennél sokkal fájdalmasabb volt, megvallom nekem sok momentum kiesett...

Nem szeretik, ha ordítasz, mert - bár jól esik - csak tovább fáraszt, és azt a minimális kontaktot is elveszted közben.

Inkább a légzést szokták hangsúlyozni, hogy arra figyelj, bár abban az állapotban kb... anyátokat. :D

2-es vagyok

Nem sírtam és nem is ordítottam, max. a legvégén hangosabban nyögtem. A fogadott szülésznőm gyakorlatilag végig ott volt mellettem (természetesen a páromon kívül), és folyamatosan segített, hogy mikor mit csináljak, hogyan lélegezzek, emellett felváltva szorongattam a kezüket, illetve kapaszkodtam az ágyba. A dokim is segítőkész volt, alapvetően jó hangulatban telt az egész szülés. A császár közben pedig már beszélgettünk, mert az érzéstelenítő hatására sokkal jobb lett a közérzetem. :)