Akkor is eredményes a tágulás, ha nem tárja szét az ember a lábát?

A tágulási szakasznál nem kell széttenni a lábakat, csak a kitolásnál. Szóval úgy üldögélsz a kád meleg vízben, ahogy jól esik.

Oldalt fekve vajúdtam,zárt lábakkal,extra gyorsan tágultam...Vajúdás alatt a méhszáj tágul,ami szempontjából teljesen mindegy,hogy nyitott vagy zárt a láb.Csak akkor fordultam hátra,mikor éreztem,hogy megindul a baba feje lefelé,tovább már nem tudtam zárt lábbal maradni,fura érzés volt,előző szüléseimnél ezt nem éreztem.Nyilván akkor tágult ki teljesen a méhszáj és indult meg a szülőcsatornában a gyerkőc.

Én a tágulási szakaszban sétálgattam a kórház folyosóján utána meg a szülőszobában is. Nekem a labda nem jött be, nem volt kényelmes. A séta, persze ez a szülőszobán kb. 2-3 méter távolságot jelentett , volt a jó és ekkor már azért elég kemény fájások voltak. Akkor feküdtem fel a szülőágyra amikor már utána jött is a babóca kifelé, amikor már a kitolás volt.

Amíg otthon csak ülőfürdővel tudod eldönteni, valódi fájásod van-e, addig max. a méhszájad nyílik. Annak aztán nem kell terpesz :) Mikor már a baba feje megindul a csípőcsontot szétnyomva, akkor nem azon fogsz gondolkodni, hogy ez most jósló-e, és már nagy valószínűséggel a kórházban leszel. Ennél a szakasznál, még a kitolási előtt közvetlenül, el tudom képzelni, hogy segít a csípőcsont tágulásának, ha terpeszben van a lábad, bár konkrétan ilyenről még nem hallottam. Én a méhszáj tágulását kényszerből hanyatt fekve, a vajúdás többi részét állva szenvedtem végig.

A táguláshoz nem kell a széttárt láb. Én egyáltalán nem tettem szét a lábam, amíg beértem a kórházba 3,5-4 ujjnyira tágultam. A járkálás viszont jót tesz, ha már ott tartasz, hogy igaziak a fájások.