Akinek szép, természetes szülése volt, milyen érzés volt a kitolás?

Nos szerintem az, hogy második szülés, sokat változtat a dolgon.

A második szülésnél a tágulás sokkal intenzívebb, gyorsabb.

Én az elsőnél majd megőrültem a fájdalomtól. A kitolási szakaszra egyrészt már fogyott az erőm emiatt másrészt meg 45 folyamatos fájdalom volt. A fájdalom miatt nem is éreztem az összehúzódásokat, tolni is össze-vissza toltam, nem tudtam magamra figyelni. Úgy gondoltam és gondolom így utólag is, hogy így rosszabb volt a babával az együttműködésünk, mert tényleg a fájdalom minden mást elnyomott. Végül még vákumozni is kellett egy kicsit a babát.

Na most emiatt a másodikhoz már kértem EDAt és álomba illően sikerült harmonizálni a babával a "munkát". Éreztem az összehúzódásokat, megfelelően tudtam tolni, sőt tudtam a megfelelő pontra koncentrálni a tolásnál, megfelelő légzés, minden tökéletesen összehangolt volt. A babám is teljesen természetesen bújt elő, semmi külső ráhatás nem volt.

De egy barátnőm mindkét gyerekét a Te általad említett természetes módon szülte, második gyereke 4,5 kilós volt és egy tolásra kibújt.

szóval ahány nő és ahány terhesség, annyi féle szülés.

Az első kettő kórházas, ovix, burokrepesztős sztori fekvenyomással, a harmadik babát szültem otthon, hát az valami fenomenális élmény volt.

Szó szerint vett "kitolási szakasz" nem is volt, valahogy magától jött a baba, én csak "kiengedtem", nem találok rá jobb szót. Állva szültem, kicsit előrehajolva, a heverőn támaszkodtam. Nem terveztem el előre hogy állva szülök majd, valahogy adta magát a helyzet.

Egy barátnőm jött segíteni, ő volt a gátőr :), és ő kapta el a babucit. Aztán a két térdem között előreadta.

A légzés? Őszintén fogalmam sincs. Csak azt tudom, hogy amikor megéreztem a "tűzgyűrűt", akkor kérdeztem a barátnőmet, hogy lát-e valamit, mert úgy éreztem, mintha csípős paprikával kentek volna be odalent, akkor mondta hogy már látja a fejét. Hihetetlen megnyugvás ömlött szét bennem, és már csak várni kellett a következő összehúzódásra, és engedni magától kibújni a fejet, a másodikra derékig, a harmadikra meg kicsusszant a maradék. Akkor, közben már egyáltalán nem éreztem fájdalmat, feszülést, és utána babával a kezemben rögtön meg is fordultam és leültem a heverőre, gond nélkül.

Ó, nagyon jó volt! :)