Vélemények az apás szülésről? Apukák akik bent voltak, milyen érzéseket váltott ki belőletek?

Ez csak a ti kettőtök döntése kell legyen, nem szabad hallgatni senkire.

Illetve nálunk nem is volt eldöntve teljesen hogy mi legyen, csak úgy alakult, és bent volt a férjem.

Nekem nagyon sok erőt adott lelkileg, pedig azon kívűl, hogy lilára szorítottam a kezét nem sok minden történt.

A férjem a mai napig pozitívan emlegeti, hogy bejött, nem bánta meg, megkönnyezte mikor meglátta a pici lányát.

Fúúú, ez aztán tényleg legyen már a kettőtök dolga!!!

Egyszerűen csak beszéljétek meg KETTEN.

Mindenkinek más az elképzelése, én örültem, hogy bent volt az apuka. Sokat segített.

Ilyenben nincs olyan hogy kinek mérvadó a szava. Mert ez tényleg olyan dolog ami csak rátok tartozik senki másra. Nem olyan hogy pl hova rakjuk a kiságyat?!.

Párom bent volt, fejemnél állt nem látott semmi durvát. Csak annyit hogy mikor kibujt a lányom feje milyen volt. Azt mondta nagyon nagy élmény volt. A másodiknál is bent szeretne lenni.

Hidd el, anyósék is boldogan éltek volna a lehetőséggel, ha annak idején lehetett volna apás szülés. (a szüleim lerendezték, hogy apu bejöhessen - anyu a szülészeten dolgozott - csak szegény nem ért oda időben. Mai napig emlegeti a szülinapomon, hogy mennyire sajnálja, hogy nem lehetett ott)

Amúgy ez csak kettőtökre tartozik, a párod döntése kell, hogy legyen. Elég nagyfiú lehet már (vagy ha nem, hát itt az ideje felnőni a feladathoz), ha bent akar lenni, akkor legyen, ne az anyja mondja meg, mit csináljon. Ha meg ott és akkor úgy érzi majd, hogy neki ez sok(k), akkor legfeljebb kimegy.

Az én párom annyira belelkesült, hogy fotózott, videózott jobbra balra, amíg engem varrtak már az első csajozási tippeket adta a fiunknak :D

Az a lényeg, hogy ő be szeretne menni és te szeretnéd, hogy bent legyen. Teljesen mindegy, hogy az ő szülei mit szeretnétek, meg hogy édesapád támogatja-e. Teljesen mindegy!! Te fogsz ott szenvedni, és Neked kell tudnod, hogy szükséged van e a támogatására.

Az én férjem bent volt, és nagyon jó volt hogy végig velem volt, egyszer amíg már a szülőágyon voltam elszaladt valamiért a kórházi szobába ahol feküdtem, és komolyan az a pár is rossz volt, pedig a szülésznőm velem volt. Hiába volt tündéri a szülésznőm, és hiába mondta akkor is hogy szorítsam nyugodtan őt a férjem helyett, de mégis más volt.

A vajúdás hosszú óráiról nem is beszélve, nem lett volna valami vidám tökegyedül.

Nektek kell dönteni arról, hogy közös élmény legyen e a gyereketek születése!

Amúgy a férjem utólag is nagyon örül hogy bent volt.

A saját szülésemet illetően nem pártolom az apa jelenlétét, mert ismerem magam, és tudom, hogy zavarna, ha ott lenne a férjem.

Ugyanakkor azok táborát erősítem, akik szerint ez kizárólag a kettőtök dolga, és elsősorban a tied, hiszen neked kell végigcsinálnod az egészet, azt senki nem döntheti el helyetted, hogy neked az hogyan legyen jó.