25. hetes kismama. Vágnak vágjanak, vagy sem? Bővebben lent

Erdekes

Mi 100 szulesbol 1x vagunk es mindenki szepen lassan kitagul a kitolas alatt.

Sok orvos szivessen vag mert igy tanulta igy szokta meg igy gyorsab.

Par mm vagas komplet hulyeseg egy gatmetszes min 5/10 cm amiben a huvelyfalat es a gatizmot vagjak at.

Egy gatizom es huvelyfal csak akkor szakad ha eroszakossan beavatkoznak a szulesben pl fogo vakum konyokles.

Szulni szuloszeken erdemes az termeszetes.

Kerdezo cserelj gyorsan dokit es fogadj egy jo szulesznot kulonben lesz ot oxy borotva beontes burokrepesztes kezzel tagitas haton kitolas vakum vagas konyokles is.

Evi 2600 szulest vezetunk le csaszar aranyunk max 18% gatmetszes keveseb mint 5%

A szuleshez termeszetes allaspont es turelem kell ennyi a titok beavatkozni csak akkor szabad ha komoly gond van

kizarolag a WHO szabalyai szerint dolgozunk amit ugye sok sok neves professor orvos es szulesznbo allitottr ossze.

Ezen kivul az orszag szakmai protokoljat tartjuk szem elott.

Mehsuledes sajnos nem szult noknel is elofordul ugyanigy vizelet es szekelesi problemak ezt nem kizarolag a szules okozza.

A masik a gatmetszes akkor tortenik ha a baba feje mar athaladt a medence izmos reszen tehat a tagulasa az izmoknak mar megvolt igy semmi de semmi koze a mehsulyedeshez es a vizelet problemakhoz.

Általános mítosz: “Egy szép egyenes vágás jobb, mint egy szabálytalan szélű repedés.”

Evidencia: Mint minden sebészeti beavatkozásnak, a gátmetszésnek is van kockázata: pl. vérveszteség, hematómák kialakulása, fertőzés, szoptatási problémák (a kényelmetlen ülés miatt), érzékeléscsökkenés, szexuális- és lelki problémák. Ezzel szemben “nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a rutinszerű gátmetszés csökkentené a súlyos gáttáji trauma kockázatát, javítaná a gát gyógyhajlamát, megakadályozná a magzati traumát vagy csökkentené a vizelet stressz-inkontinencia kockázatát. (Sleep, Roberts, and Chalmers 1989)

Amikor egy orvos ezzel a mítosszal érvel, annak a hátterében néha az a mögöttes tartalom áll, hogy “egy szép egyenes vágást könnyebb összevarrni, mint egy szabálytalan szélű repedést

“Valamennyi modern kutatás azt találta, hogy a mély repedések szinte kizárólag gátmetszés továbbterjedése folytán keletkeznek” (Goer, 1995 – ld. az Irodalomjegyzékben sorolt tanulmányokat)

„A mély gátrepedések előfordulási aránya hússzoros volt gátmetszés mellett” (Borgatta és tsa., 1989.)

„Az egyik általam meginterjúvolt szülész-nőgyógyász nyíltan kimondta: “Sosem tapasztaltam harmad- vagy negyedfokú továbbterjedést (repedést), hacsak nem végeztem gátmetszést”.” (Davis-Floyd, 2003.)

Mítosz 2.: „A gátmetszés megakadályozza a medencefenék izmainak kinyúlását, ezáltal a vizeletvisszatartási problémákat és a hüvelyfal-renyheség okozta szexuális problémákat is.”

Az utóbbi két évtizedben számos kutatás készült a gátmetszés, mint megelőző eljárás és a medencefenék izomműködésének összefüggését vizsgálva (Klein 1986, Gordon/Logue 1985, Sleep/Grant 1987, Rockner/Jonasson/Olund 1991). Ezen kutatások egyike sem igazolta, hogy a gátmetszés bármiféle pozitív hatással volna a medencefenék izmainak állapotára.

Bizonyos szülésvezetési eljárások ellenben kifejezetten károsak (iatrogének) lehetnek a gátizmok, illetve a gátmetszés által megelőzni vélt problémák szempontjából. Ilyenek például az erőltetett „nyomatás”, az anyára kényszerített természetellenes testhelyzet, a méhfenék kézi nyomása a kitolási szakban, szülés után a méhnyak fogóval történő kifelé húzása szemrevételezés céljából (én magam kórházi gyakorlatban többször is láttam ilyet), a vállak spontán rotációját nem kiváró szülésvezetés, korábbi gátmetszések hibás összevarrása, illetve az, ha a gátszövetekbe helyi érzéstelenítőt adnak, de nem végeznek gátmetszést (ugyanis ilyenkor a szövetek megduzzadhatnak, illetve az anya nem érzi kellőképpen, hogy milyen tempóban kell tolnia ahhoz, hogy lehetőleg sértetlen maradjon). (Bromberg 1986 felhasználásával)

A medencefenék izmainak erőnlétében – mint minden más izoméban is - valószínűleg leginkább az izmok edzettségi foka játszik kulcsszerepet. A rendszeres gáttorna jótékony hatását számos inkontinenciától megszabadult nő esete igazolja.

A gátmetszés jobban gyógyul, mint a gátrepedés.”???

A gátmetszésnek, mint minden sebészeti eljárásnak, saját kockázata is van, például a vérveszteség, a rossz sebgyógyulás és a fertőzés.

E komplikációkon kívül az irodalom két rendkívül ritka üszkös fertőzésről is említést tesz: ezek a nekrotizáló fascia-gyulladás, illetve a Clostridium-mionekrózis.

Annak ellenére, hogy már két évtizede rendelkezésre áll a rutinszerű gátmetszés ellen szóló evidencia, a legtöbb orvos és egyes szülésznők is makacsul ragaszkodnak hozzá. Sheila Kitzinger szerint a gátmetszés „a leggyakrabban alkalmazott szülészeti műtét”, s egyúttal „az egyetlen olyan sebészeti beavatkozás, amelynél fennáll a valószínűség, hogy egészséges nők testén és a beleegyezésük nélkül végezzék el a nyugati kultúrákban.”

Egy 1992-es kutatás szerint az orvosok még akkor sem voltak képesek jelentősen csökkenteni gátmetszési rátájukat, amikor erre kifejezett utasítást kaptak (Klein, 1992). Ha a tudományos tények nem, akkor mi állhat vajon a gátmetszés gyakorlatához való végletes kötődés mögött?

(reszletek az ajtostul az elet kapujan cimu szakdolgozatbol

....remelem aa szakirodalom meggyozobb mint a sok keringo urban legenda...