Anyukák, veletek hogy bánt a párotok szülés utáni időszakban?

Császáros voltam, nehezen mozogtam. Szabadságon volt itthon az első pár héten. Nagyon sokat segített. Éjjelente ő hozta az ágyba hozzám a picit, át is pelenkázta. Nagyon ügyes volt és segítőkész. Fürdetni én fürdettem mert azt nem merte egy darabig, de az előkészületekben és utána is sokat segített. Mai napig a mindennapos teendőkben nagyon ügyes. Én is már dolgozni járok és van, hogy az esti fürdetésre nem érek haza, így rá marad. Mindent tökéletesen ellát.

20 hónapos a kislányunk.

Úgy bánt velem, mint a hímes tojással. Ő volt velünk 2 hétig, mindkét gyerekünk szuletése után.

Nem kellett itthon semmi extrát csinálnia, inkább boltba, gyógyszertárba ment, ha kellett, és intézte a hivatalos ügyeket.

Azért volt jó, mert együtt ismerkedtünk az új kis családtaggal.

Anyukám volt velem otthon az első 2 hétben, férjem dolgozott. Reggel 10től, éjfélig, vagy tovább. A szabadnapján fürdette, pelenkázta, ringatta a kisfiunkat, szépen bánt vele. Éjjelente az első pillanattól én keltem, sőt én a babaszobában aludtam, férjem a hálóban és amig anyukám nálunk volt, ő a nappaliban.

Nem mondanám, hogy különösebben máshogy bánt velem. Nem az a babusgatós fajta. De hát ő ilyen és ezt tudtam akkor is amikor őt választottam. :) Tényleg nem panaszkodhatok, mert főz, porszívóz, mosogat ha kell.

Egyébként én is császáros voltam.

Hát... kezdjük ott, hogy be se jött a kórházba, apum vitt minket haza, otthon mocsok várt... Közölte, hogy ő mégse akarja a gyereket, holott 9 hónap alatt óvott a széltől is. Egy szó, mint száz, a cuccai az ajtó előtt landoltak, ahogy ő is. Tervezett baba volt.

Én is így képzeltem, ahogy Te, aztán hatalmasat koppantam. Van ilyen. De imádom a kisfiam.