16éves lány vagyok, és nagyon félek a szüléstől. Nem várok babát, meg semmi ilyen. Csak félek belegondolni, hogy mi lesz pár év múlva, ha majd gyereket szeretnék. Nagyon fáj?

szia !

én is 16 vagyok és én is ugyan ilyen mint te szerintem :P:) igen megvágnak gátmetszés de ez csak azért van h szétne repedj meg különben is nem érzed aszt mondják mert akkor vágnak ha jön a fájás és akkor nem érzed az mellett.

Én is nagyon szeretnék szülni de nekem még ott a suli meg mindne nem akakrom elrontani az életemet inkább tanulok babázni majd inkább suli után addig csak igy érdeklődök :) remélem segitettem szia és ne félj

KI LEHET BÍRNI!! az előző válaszoló vagyok.

Csak az fog érdekelni ott és akkor, hogy a babád egészséges és gyönyörű!!!

En ennyi idosen szinten ezek miatt kijelentettem, h nem akarok szulni, gyereket se akarok.

Aztan hova jutottam 10 evvel kesobb?! 34 hetes terhes vagyok :D

Én 25 éves vagyok és 24 hetes terhes. Hosszú ideig én az egész szülésben a gátmetszéstől, illetve a repedéstől féltem a legjobban, nem is attól a fájdalomtól, amikor vágnak, hanem a következményektől. Hogy utána csúnyán gyógyul a gát, nem lesz már az eredeti, sokat reped, egyéb problémák lesznek. A közvetlen családomban van szülész és szülésznő is és apránként el-el ejtettek egy-egy rémtörténetet ezzel kapcsolatban. Persze a vége mindegyiknek az volt, hogy ha jobban odafigyeltek volna, ha precízebb lett volna a szülést levezető személy, vagy ha szülés után az anyuka nem érte volna el ezzel-azzal, hogy felszakadjon a gátsebe, akkor nem lett volna gond. Később pedig az is megnyugtatott, hogy két baba is született a családban és elmondás alapján semmilyen funkcionális zavar nincs a vaginában, szépen begyógyult és a gyógyulás időszaka sem volt fájdalmas.

Egyébként ország és kultúra függő az, hogy vágnak-e, vagy gátvédelem van. Magyarországon például az orvosok döntő többsége be sem vállalja az első szülést gátmetszés nélkül, elzárkóznak már a gátvédelem kifejezéstől is mereven és 2. vagy 3. szülésnél próbálják meg esetleg. Bár a statisztika évről-évre változik, szerintem 5-10 év múlva amikor te szülni fogsz, már sokkal nagyobb gyakorlata lesz a gátvédelemnek és sokkal többen megpróbálkoznak vele, mint most.

Én külföldön élek és itt is fogok szülni és itt épp az ellenkezője érvényes: elsősorban gátvédelem van és ha tényleg nagyon fontos, a repedés elkerülése végett vágnak csak, miután a szülésznő feltérképezte a terepet és úgy érzi, hogy az feltétlenül szükséges. Itt a terhesgondozáson legalább annyi energiát fektetnek a gátmasszázsra, mint a szoptatásra kihangsúlyozására, nekem még nem kellett persze elkezdeni, de a védőnő már most szólt, hogy néhány hét múlva lesz egy alkalom, amire jó lenne, ha vinném a páromat is, mert akkor fogja elmagyarázni, hogyan kell csinálni a gátmasszázst, ismertetőket ad, krémet és olajat is ír fel a doki és a saját érdekemben megköveteli, hogy csináljuk rendszeresen a szülés előtti hetekben.

Állítólag tényleg sokkal jobb, a hüvelyizmok ugyanúgy visszahúzódnak és szülés után egy-két nappal már nem is érezhető az egész, kevesebb a fertőzésveszély.

Meglátjuk!

Szia.Én egyártalán nem tartottam a szüléstöl.aki már szült azt mondta azért,mert még nem tudom milyen az.Amikor 38. hétben elment a magzatvizem,még 9 órán keresztül 3 perces fájásaim voltak,de szinte kapartam a falat a fájdalomtól.A gátmetszést két fájás közt csinálták,igy éreztem azt az éles fájdalmat,amiről tudtam,hogy az volt a vágás,mégis elveszett a nagy fájdalmak mellett.Miután kibújt a kisfiam,nem mutatták meg azonnal,elvitték megtisztogatni.közben engem összevarrtak,ami szintén éles fájdalmakkal járt,de akkor már csak az érdekelt,hogy hol a fiam,mikor láthatom.Aztán megkaptam.Megláttam és sirtam.Sirtam,zokoktam és nem birtam megnyugodni.Nem tudtam miért,de olyan boldog voltam,hogy már nem fájt semmim,a fiam gyönyörü és egészséges és csak sirtam.Egyedül hagytak az orvosok és a sirással kiadtam magamból minden szenvedést és fájdalmat.Belépett egy nővérke zavarodottan kérdezte mi a baj,én pedig csak annyit mondtam neki,hogy szeretnék még egyszer szülni.Ma van egy 4 éves kisfiam,és most várjuk a kistestvérkét,aki szintén fiú lesz és a 38.hetet tapossuk.Már tudom mi vár rám,tudom milyen a szülés,mégsem félek.Sőt,alig várom,hogy a karjaimban tartsam őt.

Szóval akármekkora fájdalommal is jár,ha valóban szeretnéd a babucit,megéri.

Viszont légy magadra nagyon büszke,mert szülni csak a nők tudnak és a világ legfájdalmassabb,de leggyönyörűbb,legszebb dolgát is csak mi tudjuk.

Ne félj,a terhesség alatt elmúlik majd minden félelmed.