Kismamák és anyukák, járt már ugy valaki hogy potyára ment be a korházba és kicsit lekezelöen bántak vele? Többi lent!
Engem mentő vitt be a 39. héten, iszonú görcsökkel.
Szűk 1 ujjnyira voltam cski kitágulva, semmi szabályos fájás, magzatvíz tiszta.
Az ügyeletes erre rámförmedt, hogy: "Valamiért csak behozatta magát!" azt hittem, szájbarúgom, ott fektemben.
Később kiderült, bedurrant az epehólyagom, sürgősségi császár lett belőle.
Sajnos vannak ilyen bunkó orvosok is szépszámmal........ :(
Én vírusos hányással mentem be megnézetni magam/magunkat a 36. héten. Nemt udom, hogy lekezelőek lettek-e volna, de az ajtónyitásnál határozottan besétáltam, úgyhogy mire a hölgy (talán nővér volt) felfogta a szituációt, már az orvosi szobában voltam.
Mondjuk én utána is udvariasan, de kissé pofátlanul mozogtam a szülészeten, ha valamire szükségem volt, akkor simán utánamentem orvosnak/szülésznőnek (kivéve szülőszobák, oda nem nyitottam be).
Tapasztalataim szerint az amúgy is leszegett fejjel, lesütött szemmel (bizonytalanságot, bátortalanságot sugározva) kommunikáló emberekkel szoktak így viselkedni.
Legközelebb próbálj kicsit határozottabban fellépni.
Kétszer szültem, de még sosem ért ilyen "meglepetés". Mindig kedvesek voltak velem, pedig mi a legtöbbször éjszaka kellős közepén rohantunk be.
Mondjuk az első lányomnál indokolt is volt, 24. hétben akart megszületni és az ambulanciáról egyből küldtek a szülészetre (vidéken született - abban a kórházban 26. hétig ambulanciára kell előbb menni).
Nála a végén nem voltak fájásaim. Befektetett az orvosom és végül császár lett a vége.
Második lányomnál meg reggel 9-kor elment a nyákdugó, majd este fél 8-ra mentünk be a kórházba (Pest). Az ügyeletes orvossal összefutottunk a folyóson és már vitt is be a szülőszobára. Fél órával később meg már császároztak.
Első lányomnál anno az orvosom mondta, hogy rendszeres 5 perces fájásoknál hívjam és 3 perceseknél irány a kórház.
Így én innen tudtam a második terhességemnél, hogy "baromira" ráérek 5-10 perces rendszertelen fájásoknál bemenni.
2 perces fájásaim voltak mire beértünk, de zárt voltam teljesen.
Első vagyok.
Ez teljesen a doki hozzáállásán múlott.
AMikor 22 hetesen 2 napig nem éreztem a baba mozgását, este fél 10-kor (az idegességtől félájultan) bementünk a szülőszobára taxival.
A szülésznő és az ügyeletes doki is tündériek voltak (kiderült a nagy melegben csak aludt a baba), azt mondták inkább jöjjek be 5x potyára, minthogy egyszer késő legyen......
Értem, hogy rosszul esett, de minek dédelgetni, táplálni ezt a sértettséget?
Velem is előfordult már, hogy akárhol nem úgy szóltak hozzám, ahogy jól esett volna - a helyzettől függően vagy szóvá tettem, vagy magamban anyáztam egyet, de továbbléptem.
Lesz még annyi stresszelnivalód az életben, ilyeneken tényleg tök feleslegesen rágod magad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!