Volt köztetek olyan, aki első terhességénél nem, de 2. terhességénél nagyon félt a szüléstől? Miben volt más? Hogy alakult? Könnyebb/nehezebb, lassabb/gyorsabb volt?

1.nél az ismeretlentől féltem, de nem volt vészes, épp csak pár gondolat erejéig "féltem".

2.nál be voltam szarva, hogy elpatkolok a szülőágyon és félárva marad az 1. gyerekem. Ehhez képest a szülés gyönyörű csodálatos volt, mindig erre gondolok, ha jót akarok magamnak :) :)

Aztán a 3.nál megint féltem, hogy elpatkolok, de ott azért inkább koncentráltam a nagycsaládosságra. A szülés olyan semmi extra, kicsit nehezebb volt, kicsit hosszabb mint a második.

Összességében a 2. volt a legjobb.

Pont ilyeneket éreztem mikor terhes lettem a 2. babával:)

Aztán tök gyorsan,probléma mentesen lement a szülés:) tényleg gyors volt,otthon vajúdtam kb 1 órát,aztán a szülőágyon 1,5 óra alatt meglett a pici,szóval kb 2,5 óra volt az egész:) Ilyet kívánok neked is:)

Az első szülésnél már a szülőágyon mondtam a férjemnek, hogy ez tök jó volt, jöhet a következő. :-) 2 év van a gyerekek között, és a 2. szülésnél nagyon féltem. Szerintem azért, mert az első előtt nem tudtam, hogy milyen, mire számítsak. Normális szülésem volt, nem kínzott meg nagyon az első babám, minden negatív élménytől mentes, persze fájt. Szóval elvileg nem kellett volna, hogy féljek, de mégis sokkal jobban tartottam tőle, féltem, hogy milyen lesz a kislányomnak nélkülem, amíg én szülök és kórházban vagyok, féltem a fájdalomtól. A 2. baba 2 óra alatt meglett, úgy, hogy reggel 5-kor ébredtem pici fájásokra, és reggel 7 órakor a kórházban megszületett a kisfiunk. Összesen fél órám volt a kórházba érkezés és a baba kibújása között. De azt hiszem, hogy emiatt a nagyon intenzív és gyors szülés miatt volt nehezebb, végig magamnál voltam, míg az első szülésnél a néhány órás vajúdás alatt már elfáradtam, kicsit bódult is voltam. A 2. szülés után közvetlenül csak annak tudtam örülni, hogy túl vagyunk rajta, de nem volt az az eufória, mint az elsőnél. Amikor letelt a 2 óra megfigyelés, akkor már kezdtem nagyon örülni mindennek. :-)

A kórházas napokat én sem szerettem, de így visszagondolva olyan hamar elrepül az a pár nap, és így 3,5 és 1,5 év távlatából már olyna távolinak tűnik, hogy ott voltunk. Próbáld meg átélni azokat a perceket is, mert sosem lesz utána már olyan pici a babád. :-)

Könnyű szülést!

Szia

Második babámat várom és itt a szülés a küszöbön 40 hetes vagyok ma . Hajnal 2:50 kor ara keltem hogy fáj a hasam és rögtön elkezdtem pánikolni iszonyatosan félek a szüléstől :(

Pedig az első nem is volt olyan szörnyű. Mégis nagyon félek de leginkább itthon hagyni a 2 éves kislányomat a leg rosszabb . Állandóan butaságokra gondolok :( Szeretnék már túl lenni rajta és itthon lenni a gyermekeimmel .