Engedik szülni azokat a párokat akiknél az egyik vagy mindkettő rendelkezik valamilyen öröklődő genetikai betegséggel?
Láttam egy dokumentumfilmet, ami egy Down szindrómás párt mutatott be akik gyereket szültek, és hát hangot adtak a filmben annak a kritikának hogy az orvosok nagyon ellenezték a szülést és nem örültek az egésznek, mert a gyereknek is komoly esélye lesz hogy Downos lesz és esetleg még rosszabb mint a szülőké. A pár valamennyire önálló volt, de nem örültek nekik és felelőtlennek tartották őket hogy minek szaporodnak, amikor komoly eséllyel a gyereket a társadalom fogja eltartani egész életében.
Hallottam már olyat is hogy akinek a rokonságában előfordult a skizofréniség, az tudatosan gyermektelenségre ítéli magát. De rajta egyáltalán nem látszott valószínűleg csak hordozó volt, de tudta hogy ha gyereket szül mondjuk fiút, rajta valószínűleg kifog jönni. Ez ügye egy felelősség teljes döntés, de mi van ha két olyan külsőleg normálisnak mondható, mondjuk skizó ember akar gyereket akiknek mindkét ágán voltak komoly öröklött betegségek?
Vagy mi van ha Down-os akar gyereket?
Van erre valamiféle ellenőrzés, vagy mindenki azt csinál amit akar?
Engedik az ilyeneket szülni, vagy azért a dokik megpróbálják őket lebeszélni erről?
Ne tereljük már félre a dolgokat.
Én első sorban azokra gondoltam akik mentálisan sem épek, bár fenn tartom azt is hogy aki tudatában van annak hogy beteg gyereket hozhat a világra, akit valószínűleg egész életében az adófizetők fognak eltartani, így kicsit igazságtalannak érzem, hogy nem szólhatnak bele.
És igenis az ilyen emberek menjenek el egy genetikai vizsgálatra, hogy megtippelhessék mennyi lesz az esélye a sérült gyermeknek.
Egyébként az ilyen emberekkel nincsen bajom, mert ő nem tehet róla, viszont aki szándékosan előre tudva a kockázatot hogy a gyerek beteg lesz akar szülni, azt felelőtlennek tartom. Volt a tv-ben most egy másik dok film, ahol csak az anyának volt egy eléggé rázós betegsége, de akartak gyereket és remélték hogy egyik sem lesz beteg. Hát lett vagy 3 gyerek biztosan, abból mind a 3 beteg volt, innen gondolom hogy beteg ember csak beteg gyereket hozhat a világra, és melyik anya akar ilyen rosszat a gyerekének?
Mert az még hagyján hogy az adófizetők fogják eltartani egész hasztalan életében, de az hogy az anya szándékosan szüli meg szerencsétlent, mert az szerintem nem élet.
Persze nincs jogunk megmondani ki mit csinálhat, de akkor is felelőtlennek tartom, és sajnálom a gyereket, mert ő róla már tudták hogy így fog megszületni, mintha valaki direkt akarna ilyen sorsot a gyerekének, értitek már?
Más az ha valaki max 3 hónapig munkanélküli (a gyerekeinek ehhez semmi köze) meg más az amikor egy életen át.
Akkor átfogalmazom, mint emberi élet nem hasztalan, de mint a társadalmat fenn tartó dolgozó igen, mert előbbi valószínűleg sokkal többet fog fordítani utóbbira. És nem a testileg fogyatékosokra gondolok, hanem akik szellemileg sérültek. De nem is ez a baj, hanem az aki ennek tudatában szándékosan akar gyereket, amikor tudja hogy az is beteg lesz, egyszer kiszúr a gyerekkel, másrészt meg a társadalommal is, mert úgy is az fogja végül eltartani.
....én szándékosan előre tudtam hogy kockáztatok!!!!! 20-ik terhességi hétig kiderült volna beteg-e, és meg kellett volna szülnöm, úgy mint az első gyerekem, akit a 21-ik héten veszítettem el!
Pedig mentálisan ép vagyok!
Ebben teljesen igazad van s egyet értek, de ne tereljünk, mert ez nem válasz a kérdésre.
Részvétem az utolsó előttinek de nem értem hogy most ezzel mit akart mondani.
De hogy mindenki megértse nekem csak az a fura hogy valaki miért szül úgy gyereket hogy tudja hogy az beteg lesz.
Most hagyjuk a pénzt, meg az ilyeneket, miért akar rosszat annak a gyereknek? Én legalább is ha tudnám hogy bizony komoly kockázata van hogy a gyerek sérült lesz, akkor bizony nem szülnék.
Erre akartam utalni kérdező:
"De nem is ez a baj, hanem az aki ennek tudatában szándékosan akar gyereket, amikor tudja hogy az is beteg lesz"
Erre válaszoltam én, hogy tudatában voltam, és mentálisan ép vagyok attól független hogy bevállaltam, és elveszítettem a kisfiam genetikai betegség miatt, de szerencsére VAN egy egészséges kisfiam. De ha velem mardt volna úgy is szerettem volna, vagy ha Down színdrómás, úgy is.
Végezetül ezzel a kis "versikével" búcsúznék:
Más vagyok…
Rám nézel, látod, hogy más vagyok,
De testemben nekem is szív dobog.
Bőrömön érzem megvető pillantásod,
Úgy fáj nekem, emberi gyarlóságod.
Embernek születtem, pont ahogy te,
Vagyok én is a szüleim mindene,
Velem is több a világ, épp, mint veled,
Fordítsad hát rám lesütött szemed.
Szavaim néked tán nem szólnak szépen,
Mégis figyelj rám, hallgass, ezt kérem!
Nem beteg vagyok, egyszerűen más,
S hidd el, nekem is hiányzik egy társ.
Éppúgy, mint ahogy esténként neked,
Belesajdul a lelkem, ha a világ kinevet.
Ezért kérlek szépen, segíts nekem élni,
Az utcát járva ne kelljen úgy félni:
A sok szomorú, sajnálkozó arctól,
Elég volt már, sok is a kudarcból.
Nézz a szemembe, lásd más vagyok,
De szemem, mint a tiéd úgy ragyog.
Megszülettem, mert dolgom van itt,
S eléneklem szíved ki nem mondott dalait,
Ha egyszer meghallod a hangom a szélben,
Közel kerülök lelkedhez, tudom, és érzem.
Mert nekem minden kincsem ott lapul,
Ezt hoztam én a másságommal vigaszul.
Hogy azt adjam néked, mi tőlem lehet tiéd,
Fogadd el őszinte szívem szeretetét.
(Kerner Mariann)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!