Császár vagy sima szülés cukorbetegként?

Nemrég egy hasonló kérdésre válaszoltam. Ha nem baj nem írnám le újra. Akkor ez volt a válaszom:

"A legfontosabbal kezdem, makk egészséges kislányunk született tavaly augusztusban.

Nem volt könnyű. Ahogy kiderült a terhesség azonnal táppénzt javasoltak. Nagyon sokszor volt vérvétel. 3 havonta HAB1C-t, havonta fruktózamint néztek. Iszonyú szigorúan tartottam a diétát. Soha nem voltak ilyen jó értékeim (azóta sem). 5 körüli HAB1C-ket produkáltam. Diabetológiára kb. 2 hetente jártam, a végén hetente. Szemfenékvizsgálatot is csináltak 8-10-szer. Nekem csak a 30. héten kezdett emelkedni a cukrom, így akkor kezdtük emelni az inzulint. Hamarabb kezdik az NST-t, kb. a 34. héttől. Gyakrabban volt UH, a vége felé már hetente. A mi kórházunkban problémamentes esetben a 35. hét körül szokták befektetni a kismamákat. Végül én csak a 36. héten feküdtem be. Innentől kezdve napi 1-2 NST, 2-3 naponta UH. A 38.-ik héten kezdtem hipózni. Végül 39+0-ig bírtam, általában nem szokták eddig kihúzni. Programozott császár mellett döntöttek, mert teljesen zárt voltam és nem akartak belemenni így egy esetleg elhúzódó vajúdásba. A másik ok az volt, hogy sajnos nagyon véreztem a terhesség első felében és ezt is meg akarták nézni. Egyébként van olyan ismerősöm, aki inzulinpumpás és simán szült, tehát elvileg lehet.

Most hirtelen ennyi jutott eszembe, ha van még kérdésed szívesen válaszolok."

Barátnőm cukorbeteg, neki nagyon-nagyon nehéz terhessége volt. A felét kórházban töltötte, mert folyton hányt. Császárra készültek, aztán előbb beindult a szülés, azt mondta az orvosa, hogy akkor próbálják meg simán, de nem nagyon akart haladni a dolog, és nem akartak kockáztatni, így tényleg császárral fejezték be.

Viszont nagyon sokáig szoptatott, úgyhogy ebben nem volt hátrány a betegsége.